Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 1. szám - BESZÁMOLÓ - Gál-Mlakár Zsófia: A reformáció kezdetei Magyarországon
64 Egyháztörténeti Szemle IX/1 (2008) A konferencia második és harmadik napján egyháztörténeü tematikájú referátumok kerültek sorra Csepregi Zoltán (EHE), Szabó András (KGRE), Békési Sándor, Ladányi Sándor (KGRE) és Réthelyi Orsolya (Eötvös Loránd Tudományegyetem) elnökletével. Rendkívül izgalmas témát, a késő középkori és kora újkori vallásosság átalakulását járta körül F. Romhányi Beatrix (KGRE) a koldulóbarátok szerepének 15-16. századi változásai kapcsán, valamint Erdélyi Gabriella (MTA Történettudományi Intézete) több, Körmendhez köthető esettanulmány alanyaként szolgáló hívők és papjaik konfliktusainak esetében. Kubinyi Andrásnak ebbe a szekcióba sorolt és meghirdetett előadása betegsége miatt ekkor már elmaradt. A vallásgyakorlatnak egy másik színtere, Habsburg Mária királyné udvara volt Réthelyi Orsolya sok érdekes további információval szolgáló előadásának alapja. A vallásosságnak pedig egyetlen személy életében vizsgálható megnyilvánulásait, Batthyány Boldizsár belső lelki életének feltárásával Bobory Dóra (Central European University, CEU) igyekezett megmutatni. Az egyháztörténet távolabbról indító, nagyobb, teljes folyamatokat lekövető szempontja nyilvánult meg Kalous Antoninnak (Palacky Egyetem, Olomouc) az utraquisták és a katolikus egyház tárgyalásait bemutató, valamint Csepregi Zoltánnak az 1544-es váradi vitát annak tételei alapján rekonstruáló dolgozataiban. Ezt követően Mizerák Katalin tervezett, a reformáció európai és magyar nevelésfilozófiára gyakorolt hatását elemző referátuma elmaradt, ehelyett a már az előbbiekben megfogalmazott tá- gabb szempontok jegyében Szabó András a reformáció kezdeti és átmeneti szakaszát igyekezett megvilágítani a reformátorok életútjának tükrében, majd Ladányi Sándor elemezte a reformáció okait, előzményeit és hatását Magyarországon. Az utolsó napon ismét olyan szempontok kerültek előtérbe, melyek a reformáció sokoldalú bemutatására törekedve, annak minden ízét, társadalmi, kulturális, gazdasági hatását igyekeztek megvizsgálni. Ferenczi Ilona (MTA Zenetudományi Intézete) a középkori liturgikus szövegek továbbélését mutatta be a refonnáció időszakában, rendkívül élvezetes énekhanggal kísért példatárral. A városi közösségek, mint az új hit befogadásának fontos eszközei, illetve a városvezetés és a vallásos közösségek viszonya volt a témája számos előadásnak. Flóra Agnes (CEU) a kolozsvári városi tanács és a jezsuiták 16. századi viszonyát elemezte, Goda Károly (ELTE) a soproni városvezető polgárok esettanulmányán keresztül az egyházi és világi tisztségek késő középkori és kora újkori összefonódásának gazdasági és politikai következményeit, a városi kegyesség változásait világította meg. Majorossy Judit (ELTE- CEU) pozsonyi polgárok vallásosságát vizsgáló előadása elmaradt, viszont elhangzott Lupescu-Makó Mária (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, BBTE) beszámolója az erdélyi kolostori hálózat középkor végén és a reformáció kezdetén jellemző változásairól. A lezáró szekcióban Sebők Marcell (CEU) a szepességi városok vallási és oktatási gyakorlatában
