Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)

2008 / 1. szám - TANULMÁNY - Lukácsi Zoltán: Sombori József egyházi beszédei, avagy a katolikus prédikáció útkeresése a felvilágosodás korában

Sombori József egyházi beszédei

5

A prédikáció hanyatlásának oka azonban elsősorban mégis a megváltozott korszellemben keresendő. A barokk kori katolikus egyház (és benne a prédikáció) magabiztos, fölényes hangja után a felvilágosodás idején megtorpanás tapasztalható. Az új kor új lelkipásztori „stratégiát”, újfajta megszólalást követelt. Ezt azonban nem könnyen találták meg a szónokok.

A Tridentinum tisztázta a hitviták kérdéseit, és egyértelműen megfogalmazta a katolikus tanítást. A katolikus egyház ezt követően megerősödött, a szónokok a protestantizmus ellen sikeresen tudták fölvenni a harcot. A számbeli fölény is megnyugtatóan hatott, 9 bár II. József türelmi rendelete újra felizzította a felekezeti vitákat.10 11 Az igazi gondot azonban már nem a protestantizmus okozta a katolikus szónokoknak. A 18. század végén a felvilágosodás eszmerendszerében olyan szellemi kihívás tűnt fel Magyarországon, amellyel szemben a hagyományos érveléstechnika nem bizonyult elégségesnek. A szónokok azt tapasztalták, hogy a világ racionálisabbá, az erkölcs szabadosabbá vált. Az államról való gondolkodás radikális megváltozása alapjaiban érintette az egyház eddigi tekintélyét is. A tolerancia gondolata relativizálta az egyház katolikus (egyetemes) igényeit. Az egyház ráadásul elveszítette eddigi legfőbb támasza, az uralkodó abszolút pártfogását. Az állam erősen beleszólt az egyház belső ügyeibe, eltörölte a szerzetesrendeket, és ősi szervezeteket, hagyományokat tiltott be (vallásos társaságok, körmenetek, zarándoklatok, ereklyetisztelet, ételés egyéb áldások, stb.), érdekei szerint szervezte át a papnevelést. II. József még azt is utasításba adta a papoknak, hogy a szószékekről praktikus ismereteket, és ne dogmatikát hirdessenek, az alamizsnát pedig a prédikáció alatt gyűjtsék össze." Természetesen egyházi redelkezésekkel is igyekeztek korszerűvé tenni, szabályozni a prédikációt: az 1765-ös egri zsinat előírja, hogy a prédikációban kerülni kell „a haszontalan dolgok és költött történetek elbeszélését”, a rozsnyói zsinat pedig (1777) utasítja a papokat, hogy prédikációikat írják le, és mutassák be az espereseknek.12

9 BRUNNER EMŐD OSB: A francia felvilágosodás és a magyar katholikus hitvédelem. Pannonhalma, 1930. (továbbiakban: BRUNNER, 1930.) 3. p.; Czáfolás. Jó indulatból származott igaz mondás, barátságos beszéd, mellyet az [...] Báthory Gábor dunamellyéki református eklézsia super-intendens ur által Pesten, 1822. esztendőbe elmondott prédikátziójára egy' igazságot szerető kassai megyének felszentelt hazfl papja intézett: le-irta Szentmáriai László urnák, Csécs [...] plébánosának [...] igaz tisztelettel Komporday Károly, Csécs, 1833. - Egri Főegyházmegyei Könyvtár Kézirattára, Zz. VIII. 7/1., 30. p.: „Hibáztál [...] a Sz. Hit ellen [...], melly Magyar Országban uralkodó, mellyben az Országunknak Királlyá Római Katholikus, és többnyire a lakosai is Római Katholikusok.”

10 PáVERCSIK ILONA: Szaitz Leó a felvilágosodás irodalmáról. In: Magyar Könyvszemle, 1997. II. sz. 167-185. p.

11 KUDORA, 1902. 160. p.

12 RézbányaY, 1902.1.199. p.