Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 1. szám - DOKUMENTUM - Czetz Balázs: Mindszenty Bodajkon
Mindszenty Bodajkon 55 magyar nép kezdettől fogva a keresztség felvétele óta állandóan bucsujáró, Máriatiszetelő, nép volt. Akik nem hisznek, ebből megtudhatják, hogy a kereszténnyé lett magyar nemzet máriatisztelő volt és a székes- fehérvári egyházmegyében Árpád fejedelem sírja felett látogatta a Boldog- asszony kegyhelyeit már az 1015-ös esztendőben. A legnépesebb zarándoklatok Székesfehérvár felé húzódnak az ország minden tájáról, mind a Boldogasszony templomához, mind szent István király sírjához. Később nem is egy század elmúltával Nagyvárad felé, Sz. László sírjához menteti a zarándoklatot. Ugyanakkor az Árpádok korában kezdődnek a bucsujárások Nyulak szigetére, Sz. Margit szigetére, az ország fővárosába, és ide ehhez a sírhoz, Sz. Margit sírjához. De nem ez a különös és nem ez a magyar jelentősége a zarándoklatoknak, elvégre, ahol máriatisztelő katolikusok laknak, ott vannak zarándoklatok is. De különös jelentősége ott kezdődik ezeknek a Mária zarándoklatoknak, hogy 10 falu tartozott egy egyházközség keretébe, tehát Sz. István királyunk idején a vasárnapi és ünnepnapi sz. misére nem egyenkint jöttek be, hanem körmenetben, zarándoklatba beállva. Voltak századok, és korszakok a magyar földön, amikor a legméltóságosabb oltáriszentséget a haldoklókhoz és betegekhez körmenetileg vitték. így volt ez még a 18. században ezen a helyen is. Ladányi Bíró Márton21 hirdette ki: ha megszólal a lélekharang és megindul a legméltóságosabb oltáriszentséggel, a közelben lévő hívek vonuljanak a legméltóságosabb oltáriszentség köré, a mezőn dolgozókat és eljöttek a munkahelyről és letérdeltek az oltár és a legméltóságosabb oltáriszentség előtt. De ez aztán igazán párját ritkítja más nemzetekkel szemben az árpád- és vegyeházi királyok korában még a győzelmes háborúkat is pro- cessziókkal fejezték be. Amikor Nagy Lajos király első Ulászló, Hunyadi Mátyás, Hunyadi János a harcmezőkről győztesen hazatérnek, azonnal leszállnak a hatalom trónjáról, maguk húzzák le a csizmájukat és vonulnak el mezítláb seregük élén Budára a Boldogasszony templomába. Első Ulászló a hadizászlókat saját kezével vitte a Boldogasszony templomába lévő oltárra, 3 gyertyát tett az oltárra. A magyar bucsujárások nem is országos vonás, világhírűek voltak a történelem folyamán. Ma is hirdetik ezeknek emlékét a lengyelországi Scensztochova,22 A nagymáriacelli,23 21 Helyesen: Padányi Bíró Márton (1696—1762) vesz.prémi püspök. Széles körű irodalmi munkásságot fejtett ki; huszonkilenc munkáját ismerjük. Mindszenty 1934-ben megjelent munkájában dolgozta fel az életét és munkásságát. PTÍIIM JÓZSHl'': Padányi Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora. Zalaegerszeg, 1934. 22 Helyesen: Czestochowa. A mai Lengyelország területén fekvő késő középkori búcsújáró hely. 23 Máriacell (Ausztria) búcsújáró hely, a hagyomány alapítását 1157-re teszi. 1366-ban épült itt egy kegykápolna Nagy Lajos király a török felett aratott győzelmének emlékére. A magyarok által népszerű és sűrűn látogatott szent helv.
