Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 4. szám - RECENZIÓK - Feketéné Pál Enikő: Felekezetek, egyházpolitika, identitás / Konfesie, cirkevna politika, identita. Szerk.: Balogh Margit. Budapest, Kossuth, 2008. 451 old.
Recenzió 165 intenzív kampányt folytattak a német és szlovák hívek védelmében. A telepítések az egyházközségek életében, hitéletében, s az egyházszervezetben is jelentés károkat okoztak, megbontva a helyi társadalom korábban kialakult kohézióját. Josef Halko tanulmányában 1949 nyarának egy unikális kísérletét mutatja be, amelyben a csehszlovák kommunisták megpróbáltak mesterségesen egy Rómától elszakadó nemzeti egyházat létrehozni, amely a kormánykörökkel állt volna ösz- szeköttetésben. A második fejezet a kommunista pártállamok katolikus és protestáns felekezeteit mutatja be. Róbert Letz írásából átfogó képet kapunk az állami egyházpolitika mechanizmusáról. Gárdonyi Máté érdekes aspektusból mutatja be, hogy milyen túlélési technikákat alkalmazott a katolikus egyház a megmaradás reményében, s hogy milyen arányban jelent meg a hétköznapok során az együttműködés és az ellenállás ambivalenciája. Jan Pesek és Kiss Réka tanulságos előadásai jól szemléltetik a párhuzamokat és az eltéréseket a protestáns egyházak 1945-1989 közötti működési gyakorlata tekintetében Szlovákiában és Magyarországon. Fejérdy András írásában áttekinti a szocialista országok II. Vatikáni Zsinattal kapcsolatos magatartását, s ezen túl arra is választ keres, hogy mennyiben beszélhetünk centralizált, összehangolt kommunista egyházpolitikáról. Vizsgálatai azt mutatják, hogy az egyes országok egyházpolitikai álláspontja aszerint alakult, hogy milyen befolyással bírt a katolikus egyház az adott államban. Spannenberger Norbert a kelet-közép-európai katolikus egyházak kortárs nyugati sajtóbeli recepcióját ismerteti számos érdekes példát idézve. A harmadik fejezet a gyakran elfeledett és mindezidáig talán kevésbé bemutatott görög katolikusok és ortodoxok sajátos helyzetképét nyújtja a pártállami időszakban. Michal Barnovsky vállalkozik a görög katolikus egyház szlovákiai-, míg Véghseő Tamás a magyarországi és ukrajnai útkeresésének bemutatására. Ugyanez a „munkamegosztás” érvényesül az ortodoxia kapcsán is: Stanislav Konecny a szlovákiai ortodox egyház-, míg Dujmov Milan a magyar ortodoxia 1945 utáni történetét ábrázolja tanulmányában. A befejező szakasz szövegei a rendszerváltozást követő évek viszonyait elemzik. Máté-Tóth András és Sarnyai Csaba Máté közös munkája az 1996 és 2000 közötti,Aufbruch” nemzetközi kutatás eredményeit boncolgatja, különös tekintettel Magyarországra, Szlovákiára és Ukrajnára. A tárgyalt országok kultúrájuk vallási dimenziója szerinti három csoport közül Szlovákia az ún. egyháziasan vallásos kultúrák és a kultúrvallási csoport határán helyezkedett el. Ez utóbbi halmazba tartozott Magyarország és Ukrajna is. Michaela Moravciková tanulmánya, valamint Mária Homisinová és Stefan Sutaj közös kutatásának ismertetése egyaránt a szlovákiai egyházpolitikát, a vallás és az egyház viszonyát elemzi 1989 után. Fedor Tibor írása bemutatja az egyházfinanszírozás és az egyházi ingatlanrendezés rendszerváltozást követő történetét, míg Fazekas Csaba azt taglalja, hogy milyen esélyei, lehetőségei, megnyilatkozási terepei vannak az egyháztörténet-írásnak és ku
