Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tarapcsák Ilona: Két ír szerzetes és egy magyar újságíró. Magyar vonatkozású iratok a TCD levéltárában
Két ír szerzetes és egy magyar újságíró. Magyar vonatkozású kéziratok a dublini Trinity College levéltárában Tarapcsák Ilona Az angol-magyar történelmi és irodalmi kapcsolatok iránti érdeklődés számos értékes könyv megjelenését eredményezte a közelmúltban mind a fordítások, mind pedig a témára vonatkozó tanulmányok tekintetében. Ezek között Fest Sándor tanulmánykötete1 olyan hiánypótló munka, amely a szakmai érdeklődés kielégítése mellett további kutatások forrása és kiinduló pontja is lehet. Ehhez kapcsolódva érthető és értékelhető a dublini Trinity College (TCD) levéltára három magyar vonatkozású anyaga között legértékesebbnek tekinthető, a 19. század elejére, legfeljebb első harmadára datálható kilenc és féloldalas, angol nyelvű, kézírásos úti beszámoló, melyet 2001 májusában volt alkalmam áttekinteni. Témájában és megfigyeléseiben az údeírás Fest Sándor három írásával mutat hasonlóságot,2 a TCD pedig Notes on aspects of Hungarian Society címen tartja nyilván.3 Mint a 19. század első évtizedeiben Magyarországra látogató angol utazók általában tették, az ír utazók is az ország politikai intézményrendszerét, vallását, nyelvhasználatát, gazdasági viszonyait és népéletét figyelték meg, s rögzítették írásban (olykor téves) tapasztalataikat. Azt, hogy bizonyosan ír utazó beszámolójáról van szó, a második oldalon található „this Irish” kifejezés igazolja. Mondatszerkesztése pontos, nyelvi szempontból hibátlan, a mai olvasó számára is élvezhető a beszámoló. Külalakja jó, áttekinthető, csupán néhány, a levélírótól származó tintás, a szövegértést nem zavaró javítás, áthúzás található a szövegben. Egyedül a kilencedik oldal utolsó sorának első szava, az aláírást bevezető „2nd” (második) szó kissé elmosódott. Az utána álló többes számú főnév („priors”) és az aláírás alapján feltételezhető, hogy a Szt. András szerzetesrend Magyarországon járt két tagja közül az egyik, a John névre hallgató egyházfi tollából származik az údeírás. A szöveget dátummal nem látta el szerzője. A megfigyelések és leírások tartalma, s Fest Sándor idevonatkozó tanulmányai alapján megállapítható, hogy a két ír utazó feljegyzései angol kortársaik tapasztalataival mutatnak hasonlóságot. 1 FEST SÁNDOR: Skóciai Szent Margittól A Walesi bátdokig. Bp., 2000. (továbbiakban: Fest, 2000.) 2 Fest, 2000. 268-273. p. 3 Trinity College, Dublin. MS. 3985/16. sz.
