Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 4. szám - DISPUTA - Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár zsidóellenességéről
Prohászka Ottokár zsidóellenességéről 137 leíró történészekre nem igaz, hogy szemellenzó'sen leszűkítenék kutatásaikat erre az egy szempontra, általában hangsúlyozzák a püspök életművének összetettségét, sokszínűségét,* 10 ha viszont szóba kerül, árnyaltan mutatják be álláspontjukat. Vannak azután középútra törekvő szerzők is, akik az általuk feldolgozott források alapján sem mondják, hogy zsidóellenes volt-e vagy nem, inkább az állásfoglalást kerülő bemutatásra törekszenek - „Prohászka azt írta, hogy...” stb. típusú szemlélettel.11 Általánosságban véve úgy tűnik, a Prohászka antiszemitizmusát mentegető történészek jóval nagyobb erőfeszítéseket tesznek álláspontjuk propagálására, mint azok, akik meggyőződtek az ellenkezőjéről. (Utóbbiak számára ez egy téma a történettudomány számos területe írása: Hanebrink, Paul A.: Transnational Culture War: Christianity, Nation, and the Judeo-Bolshevik Myth in Hungary, 1890-1920. In: Journal of Modern History, 2008. Nr. 1. 55-80. p. A külföldi szakirodalomban többnyire még azok sem vitatják Prohászka antiszemitaként történő minősítését, akik egyébként „megértőbbek”, az előbb említetteknél kisebb jelentőséget tulajdonítanak zsidóellenes nézeteinek. Ld. erre pl. Muray, Leslie A.: Modernism and Christian Socialism in the Thought of Ottokar Prohaszka. In: Occasional Papers on Religion in Eastern Europe, 1992. Nr. 3. 29-42. p. 111. a külföldi irodalomban is felbukkannak apologetikus megközelítések: Kerekes, Janet Elizabeth: Masked Ball at the White Cross Cafe. The Failure of Jewish Assimilation. University Press of America, 2005.138-139. p. stb. 10 E sorok írójának példájára hivatkozva említjük a Mózessy Gergely 7. sz. jegyzetében idézettet, ill.: Fazekas, Csaba: Collaborating with Horthy. Political Catholicism and Christian Political Organisations in Hungary, 1918-1944. In: Christian Democracy in 20th century Europe. Hrsg.: Gehler, Michael - Kaiser, Wolfram - Wohnout, Helmut. Wien-Köln- Weimar, 2001. (Arbeitskreis Europäische Integration. Historische Forschungen. Veröffentlichungen, 4.) 224-249. p. Meggyőződésem, hogy a történészeknek általában Prohászkáról nemcsak a zsidóellenesség jut eszébe (biztos vannak ilyenek is), viszont a katolikus egyháztörténetírásra is igaz, hogy gyakran ott és akkor is határozott védekező-állás felvételével reagál, ahol erre talán nem volna szükség. Utalok például Barlay O. Szabolcs egy tanulmányára, mely az életmű egészen más aspektusát vizsgálta, a szerző mégis szükségét érezte, hogy egy, az antiszemitizmusvádat cáfolni akaró bekezdést iktasson szövegébe: A Prohászka-szobor ledöntése dokumentumok tükrében. In: Prohászka Ottokár. Magyarország apostola és tanítója. Tanulmányok Prohászka eszmevilágáról. Szerk.: Szabó Ferenc - Mózessy Gergely. Szeged, 2002.153-175. p., 162. p. 11 Leginkább ebbe a típusba sorolható monografikus feldolgozás: Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Politikai eszmetörténet. Bp., 2001. (továbbiakban: Gyurgyák, 2001.) 295-296. p. stb. Álláspontjának - Prohászkával kapcsolatos - kritikájára fontosnak és helytállónak véljük: L ackó Miklós: Zsidókérdés és/vagy antiszemitizmus. In: Élet és Irodalom, 2001. június 1. (22. sz.) 25. p. Ld. még ugyanezt a gondolatmenetet: Gyurgyák János: Ezzé lett hazátok. A magyar nemzeteszme és nacionalizmus története. Bp., 2007.150-151. p.
