Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Marozsán Zsolt: A karmeliták miskolci rendházának és templomának meghiúsult építkezése
A karmeliták miskolci rendházának és templomának meghiúsultios A karmelita rend Miskolcon A Kármel hegyéről elnevezett Boldogságos Szűz rendjét 1156-ban alapította Kalábriai Szent Berthold.22 * * * Az alapító 10 társával együtt a Palesztinái Kármel-hegy barlangjaiban (helyesebben mondva: a Kármel-hegység egyik völgyében) élt szigorú remeteségben. A hely magányában és szépségében találtak életük számára olyan - a hely szelleméből fakadó - közös ideált, amely az Isten utáni vágyukat táplálta és fenntartotta. Itt alapították első rendházukat is. A jeruzsálemi pátriárka, Szent Albert által a 13. század elején jóváhagyott rendi szabályzatukat III. Honorius pápa 1226-ban erősítette meg.23 Ez volt az első Karmel, melynek jelentése még tovább gazdagodott: már nem csak egy bibliai hegyet illetve hegységet jelentett, ami jelképül is szolgált, hanem a kialakuló karmelita szerzetesi közösségeket is jelezte. A rend a 13. század derekán a muzulmánok térhódítása elől menekült előbb Ciprus szigetére, majd onnan Európába. Az első történeti hitelességű magyarországi adat a karmelitákkal kapcsolatban Nagy Lajos korára esik, ugyanis 1372-ben Budán alapították meg első kolostorukat. Nagy Lajos édesanyjának karmeliták voltak a gyóntatói, és a király letelepítette a rendet.2! A karmeliták a 14. században Európában virágkorukat élték. Nagy európai egyetemeken tanítottak, ami magával hozta az imádságos magány feladását. A következő évszázadok a reform századai lettek. A tridenti zsinat hozta rendelkezések következtében Avilai Szent Teréz és Keresztes Szent János visszavezette a rendet az ősi szellemhez.28 Magyarországon ekkor a hódoltság következtében nem alakulhattak új kolostorok. A 15. században a renden belül szakadás következett be.26 Különváltak az obszervánsok, azaz a régi, szigorú rendi szabályok követői, akiket sarutlanoknak vagy mezítlábasoknak is neveznek, szemben a konventuális sarusokkal, akik enyhébb szabályok szerint élnek. Magyarországon a sarutlan karmeliták telepedtek le. A magyar rendi tartomány 1903-ban lett önálló, ekkor vált ki ugyanis az osztrák tartományból.2? A miskolci rendház alapításának időpontjában Budapesten, Győrött, Keszthelyen és Kunszentmártonban működött rendházuk. Az 1947. július 24-26-án tartott káptalan teljes jogú tartomány- nyá nyilvánította a Magyar Sarutlan Karmelita Rendtartományt. A rend tagjai 1942-ben telepedtek meg Miskolcon, akkor ideiglenesnek gondolt épületben és kápolnában,28 bár a harmincas évek elején 22 Szántó Konrád: A katolikus egyház története. I-III. köt. Bp., 1987. (továbbiakban: Szántó, 1987.) I. köt. 437. p. 23 Szántó, 1987.1.437. p. 2! Révész Imre: Egyháztörténelem. Bp., 1995. 42-43. p. 2s Szántó, 1987. III. 679. p. 26 Szántó, 1987.1.573. p. 27 Puskely Mária: Keresztény szerzetesség. I. köt. Bp., 1995. (továbbiakban: Puskely, 1995.) 502. p. 28 Tarczai Béla: A karmeliták Miskolcon. In: Észak-Magyarország, 1993. október 16. 3. p.
