Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Horn Ildikó: Új esztendőre köszöntő versek. Egy unitárius vers szerzőjének és datálásának kérdéséhez
Új esztendőre köszöntő versek 87 behatoló és ott rabló váradi törököket, köztük a váradi pasa fiát, megtámadták és lekaszabolták.6 7 Ennek alapján Varga Imre a vers keletkezési idejét 1680 elejére tette. Mivel alapos kutatásokat végzett, természetesen tudta, hogy Sárosi János 1702-ben is elszenvedett egy rövid fogságot, de Varga Imre elvetette az 1702-es vagy későbbi keletkezési dátumot, azzal érvelve, hogy „ha ezt követőleg írta volna Szentpáli a hozzá intézett újesztendei köszöntést, bizonyára nem beszélt volna szerencséjének csupán egyszeri lehanyatlásáról, napja fényét eltakaró kis felhőről.’7 Varga Imre konklúziója tehát: a Sárosi Jánoshoz írt újévi köszöntő vers szerzője Szentpáli Nagy Ferenc volt, és a költemény 1680 elején keletkezett. A kolozsvári unitárius levéltárból azonban előkerült a versnek egy újabb példánya, és ez halomba dönti mind a szerzőre, mind a keletkezés időpontjára kialakított, egyébként nagyon logikus feltételezéseket.8 9 Az eredeti versről 1877. szeptember 12-én, illetve 18-án készült a másolat, tehát jóval későbbi, mint a diáriumban található verzió, mégis több és pontosabb információt ad, mert a másoló, Kiskadácsi Símén János, alsó-siménfalvi unitárius pap - ellentétben a diárium írójával - a teljes szöveget lemásolta. Eszerint Sárosi köszöntése valójában két részből állt, egy 29 strófás latin költeményből és a fő mondandójában hasonló tartalmú, már ismert 44 versszakos magyar versből. (A verset a függelékben közöljük.) Kiskadácsi Símén János mindkét rész címlapját is gondosan lemásolta, ennek köszönhetően ismerhetjük meg a költemények keletkezésének körülményeit. A verseket 1703. január 2-án írta két, a „jó erkölccsel zöldellő Unitárius Parnassusban szorgalmatoskodó diák”: Jövedécsi Pál és Désfalvi Simon Kristóf.? Annak ellenére, hogy a magyar vers utolsó strófája valóban tartalmaz egy sajátos újévi köszöntést, a versek megírását nem ez indokolta, hanem hogy Sárosi János szerencsésen, jó egészségben hazaérkezett Bécsből, a császári udvarból. Verseiket a diákok nemcsak megírták és előadták, hanem, ahogy erről a két címlap tájékoztat, ki is nyomtatták özvegy Lengyel Andrásné kolozsvári nyomdájában. Szentpáli Ferenc, mint Sárosi nagy tisztelője valószínűleg nemcsak a versek ünnepélyes átadásában játszott főszerepet, hanem már a megírás ötlete is tőle származhatott. Különösebb bíztatás nem kellett a kolozsvári unitárius kollégium 6 Erdélyi Országgyűlési Emlékek, XVII. köt. Szerk.: Szilágyi Sándor. Bp., 1894. 7- P7 RMKT. 13. 561. p. 8 Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltára és Nagykönyvtára, Ms U 757 A-B. A kézirat fotómásolatát kérésemre Molnár B. Lehel küldte meg nekem, segítségét ezúton is szeretném megköszönni. 9 Közülük Jövedics Pálra vannak adataink, aki Jövedics Andrásnak, a kolozsvári iskola rektorának volt a fia. Külföldi tanulmányai során számos adósságot halmozott fel, amelyektől úgy szabadult meg, hogy áttért a katolikus hitre. Testvére, András politikai megfontolásból, ambícióit követve, szintén katolikus lett. Gál Kelemen: A kolozsvári unitárius kollégium története. (1558-1900). Kolozsvár, 1935.1. köt. 404. p.
