Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)

2008 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Fekete Csaba: Fogadott fiúságra elpecsételtél. Adalék a Losonczi András-féle imádságok (1660-1663) hátteréhez és forrásaihoz

Fogadott fiúságra elpecsételtél 75 [I] Oratio pia tam mane quam vesperi. [Mindenkorra való hálaadás.] Örök, mindenható, kegyelmes, élő, áldott Atya Úr Isten! Áldunk, dicsérünk és felmagasztalunk tégedet a te szent Fiaddal és szent Lelkeddel egyetemben mindazokért a jó­kért, lelkiekért és testiekért, melyekkel bennünket ez óráig kegyelmesen meglátogattál; és könyörgünk, légy irgalmas és kegyelmes minden tehozzád kiáltó szegény bűnösöknek s minékiink is, őrizz meg minket mint szemeidnek fényét, a te szárnyaidnak árnyékában rejts el minket. [...] mint va­lami paizzsal-i [...] még a fészekből leeső verébfiakra is [...] — 71 [II] [Eleje hiányzik! Valószínűleg Oratio matutina.] < ...> Ez mi szegény országunkban újítsd meg a mi napja­inkat örömmel, s keserves szívűeknek szíveiket vigasztald meg a te megszabadító s vigasztaló kegyelmeddel. Te bi­rodalmadban vannak, Uram, a hatalmasoknak szíveik [...] -3 H [III] Oratio matutina ad Deum. Oh minden irgalmasságoknak és kegyelmességnek Istene és Atyja, mi, te szegény méltatlan szolgáid és szolgálóid megismerjük magunkban, hogy miképpen bűnben szület- tettünk, azonképpen álnokságban éltünk, és megrontottuk minden hagyományaidat gondolatunkban, szólásunkban és cselekedetünkben, mindenekben magunk akaratának kívánságait és testünknek gonosz indulatait követvén, nem is akarván a te szent Igéddel és Lelkeddel igazgattat- ni. [...] hogy elváltozhatatlanképpen szeretsz [...] szaba­dítsd meg a keresztyén rabokat [...]-811 [IV] Oratio pia. Oh nagy hatalmú mindenekkel egyedül bíró, igaz ítéletű, végére mehetetlen nagy tanácsú, irgalmas, kegyelmes, kö­nyörülő szent Úr Isten, mennynek, földnek, tengereknek és minden benne valók állatoknak teremtője, megtartója, igazgatója, a mi Urunk Jézus Krisztusnak dicsőséges szent Atyja, és őbenne, őáltala minékünk is megengeszteltetett, velünk megbékélt kegyelmes, könyörülő Istenünk, édes Atyánk! [...] Hálaadásnak áldozatával tisztelünk tégedet [-] < ... > — 4 U [ Az imádság vége hiányzik ] 4 4 Két szótagúnak írták és ejtették régebben a szót. Ez kétségtelen például abból, hogy Szenei Molnár Albert zsoltáraiban mindenkor két dallam­hangra kell ezt a szót énekelnünk.

Next

/
Thumbnails
Contents