Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Jeney-Tóth Annamária: Udvari papok és lelkészek valamint a püspökök az erdélyi fejedelmi udvarokban a kolozsvári számadások tükrében (1605-1649)
68 Egyháztörténeti Szemle IX/4 (2008) Az udvari papságot követő évek Rettegi János és Keresztúri Bíró Pál alkot egy csoportot, hiszen mindkettejük ebben a tisztségében hunyt el, ó'ket Gyulafehérváron is temették el. Külön csoportba tartozott Medgyesi Pál, aki a későbbiekben - ha nem is a fejedelem, de - a fejedelmi család udvari papja maradt, ugyanis az Öreg Rákóczi György halálát követően az özvegy fejedelemasszonnyal tartózkodott Fogarason, majd Gyulafehérvárt, s később is vele távozott Erdélyből. 1650 tavaszán Nagybányán lett lelkész, végül 1651 őszén visszatért a Lorántffy Zsuzsanna körébe Sárospatakra. Halálának ideje bizonytalan, de 1663 táján történhetett.47 Mások városi-mezővárosi lelkészként tértek vissza a lelkészi szolgálathoz, így Alvinczi Péter és Tolnai Dali János. Alvinczi a későbbiekben is az evangélikus többségű városban, Kassán látta el lelkipásztori munkáját és tagolódott be a város polgáraink sorába, amit jelez az, hogy 1615-ben megszerezte a polgárjogot Kassán.48 Tolnai Dali János 1649 nyarát követően újból elfoglalta a sárospataki rektorságot, majd 1656 tavaszán lelkész lett Tarcalon, itt is hunyt el 1660-ban. Az utolsó csoportba tartoznak azok, akik az udvari papságból püspöki tisztségbe távoztak (itt nem szabad elfelejtkeznünk Milotai Nyilas Istvánból, aki a tiszántúli püspökséget cserélte fel a gyulafehérvári udvari papság tisztére.) Bőd Péter így írt a Keserűi Dajkáról - „Viselte a Püspöki Hivatalt valóba Püspöki lélekkel és indulattal, vigyázott mindenféle ekklésiákra, és azokat jó rendbe szedte, oltalmazta, illendő buzgó bátorsággal. Eljárta az akkori szokás szerint az espereseket, a magok helységeiben minden esztendőben, s ha hol valami fogyatkozást vett észre az meg-igazította.”49 A gyulafehérvári nagy templomba vagyis a mai székesegyházba temették el 1633. pünkösd hava 18. napján bekövetkezett halálát követően. Geleji püspöki tisztségében kiválóan együttműködött a nagy patrónus fejedelemmel I. Rákóczi Györggyel. Püspöksége alatt megerősítették a jobbágy számázásúak tanulásáról szóló országgyűlési articulust 1635-ben, majd pedig az ő nevéhez is köthető a szombatosok elleni fellépés. Püspöksége alatt fellépett az angol puritanizmus magyar képviselővel szemben, köztük Tolnai Dali Jánossal és a fejedelem udvari papjával Medgyesi Pállal is. Csulai György püspökségének ideje került sor a Máramaros-sziget körül lakó románok uniált egyházának létrehozására, 1652-ben. Csulai II. Rákóczi György fejedelem és Kemény János bizalmát is egyaránt élvezte, vitáik esetén közvetített is közöttük.s0 Megélte Erdély pusztítását és valamikor 1660-ban Magyarországon halhatott meg a feltételezések szerint.s1 Arról, hogy mennyire becsülték meg az udvari papokat lelkészeket, 47 Zoványi, 1977.1837. címszó. 4* 4 * * * 8 Heltai, 1994.108. p. 49 Bőd, 1766.71. p. s° Csulai György két levele is ilyen tartalmú 1656-ból. KmOL Kemény cs. csombordi It. III. 36., XVIII. 1506. s1 Bőd, 1766.92-95. p.
