Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Jeney-Tóth Annamária: Udvari papok és lelkészek valamint a püspökök az erdélyi fejedelmi udvarokban a kolozsvári számadások tükrében (1605-1649)
Udvari papok és lelkészek valamint a püspökök 63 Iskolázottság, peregrináció, pályafutás Az erdélyi fejedelmek szolgálatában álló lelkészek szinte mindegyike járt külföldi, nyugat-európai egyetemeken: Heidelbergben, Witttenbergben, németalföldi vagy angliai egyetemeken, míg mások Itáliában. Persze ez igen változatos és egyedi módon alakult mindegyiküknél. Alvinczi Péter tanulmányait Várad után Németországban folytatta, Wittenbergben és Heidelbergben és talán Itáliában is járt.? Rettegi János - 1594. augusztus 24-én iratkozott be a wittenbergi egyetemre.* 10 Czeglédi János a későbbi ecsedi pap 1589. október 31-étől a wittenbergi, 1590. november 2-ától a heidelbergi, 1597. január 23- ától a padovai egyetemen volt hallgató, az előbbieken teológiát, ez utóbbin jogot hallgatott.11 Az érkeserűi születésű Keserűi Dajka János, Debrecenben tanult, majd 1607-et követően Wittenberg, Marburg, Heidelberg egyetemeit látogatta.12 Milotai Nyilas István Nagybányán, majd 1596-tól Debrecenben tanult, 1599-től pedig többek között Heidelbergben peregrinált, innen 1603-ban hazatérve lett debreceni tanárja Geleji Katona István - (Aba)Újszántó, Gönc, (Sátoralja)Újhely alsóbb iskolái után a pataki kollégiumba tanult. Innen a beregszászi iskolamesterségre került, amikor is Bethlen Gábor a csengeri zsinattól ajánlást kért, hogy kit küldjön peregrinálni, és a zsinat őt javasolta. 1615-ben ki ment Heidelbergbe, ahonnan a gyulafehérvári iskolába hívták meg professzornak, ekkor tért haza. A fejedelem 1619-ben iijabb Bethlen Istvánnal küldte ki újra, azonban a 30 éves háború eseményei nem tették lehetővé se Geleji se Bethlen István számára a hosszas kint tartózkodást.11 * 15» Tolnai Dali Jánosról 1631-től franekeri, majd groninge- ni egyetemen és Angliában is tanult. Csulai György debreceni tanulmányait, heidelbergi peregrinációval koronázta megjs Csulaival egyidőben udvari papként működő Medgyesi Pál, a bártfai és debreceni iskola elvégzése után 1628 végén vagy 1629 elején Oderafrankfurtban, majd Leidenben lépett az egyetemi hallgatók sorába. Leideni tanulmányait megszakítva Cambridge-ben gyarapította ismereteit.16 Vele párhuzamosan működött az udvari iskola vezetőjeként, majd udvari papként Keresztúri Bíró Pál, aki Patakon tanult, ahonnan Heidelbergbe, ? Heltai, 1994.95-100. p. 10 SZENCI-NAPLŐ, 2OO3. 176-177., 231. p. 11 Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Bp., 1977. [Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára Elektronikus Könyvtára: http://digit.drk.hu/ - 2008. október] (továbbiakban: Zoványi, 1977.) 489. címszó. 12 Zoványi, 1977.1437. címszó. '3 Zoványi, 1977.1882. címszó. '4 Bőd, 1766.71-76. p. 15 Bőd, 1766.90-95. p. 16 Ama kegyelemnek mennyei harmatja. A 17. századi magyar puritanizmus irodalmából. Sajtó alá rend.: Balogh Judit. Bp.-Kolozsvár, 1995. (továbbiakban: Balogh, 1995.) 191. p.