Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)

2008 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Dienes Dénes: Sárospatak reformációja

58

Egyháztörténeti Szemle IX/4 (2008)

pen azért távozott Patakról valamikor 1538 első felében, mert tarthatatlanná vált a helyzete hitelvi szempontból.

Ezekben az években még működött a ferences kolostor a városban. Minthogy 1538-tól a plébános lutheránus, a ferencesek jelenlétét nem lehet a város katolikusságának bizonyítékául felhozni. Erősen meggondolandó Szűcs Jenőnek az a felvetése, hogy ami a kolostorban történt, az feltétlenül utal arra, hogy „a reformáció tanai már a harmincas években kezdték valamilyen mértékben feszegetni a város egyházi életét”.'!2 1533-ban egy keménykezű, sőt kegyetlennek ismert elöljárót, Csáti Demetert nevezték ki gvárdiánnak, a következő években pedig szabályozták a „lutheri tévelygésektől és tanoktól” megfertőzött szerzetesek megbüntetésének módját. 1537-ben (!) pedig Atyai Péter személyében rendi prédikátor és lector érkezett ide, akinek elsőrendű funkciója a „lutheri tévelygés” elleni küzdelem volt. Atyai Péter és társai 1546- ig bírták a versenyt, ekkorra az ő helyzetük is tarthatatlanná vált, kolostorukat kiürítették, a várost elhagyták. Szűcs Jenő azonban Zoványinak Tamás plébánosra vonatkozó álláspontját elfogadva, 1543 tájára tette a pataki reformáció áttörésének idejét. Az ismertetett újabb adatok tükrében ezt az időpontot korábbra, a harmincas évek második felére kell módosítanunk.

Végül vetnünk kell egy rövid pillantást az iskola reformációjának problémájára. Itt is mondhatunk valamivel többet a korábbi kutatáshoz képest. Philipp Melanchton a fogságban lévő Perényi Péternek 1545-ben levelet írt,« melyben Gyalui Torda Zsigmondot ajánlotta a főúr figyelmébe, s aminek egyik fordulatát a jövőben létesítendő iskolákra vonatkoztatta Zoványi Jenő: „gondoskodni kell már, nehogy hiányozzanak a szemináriumok”.44 Csakhogy a wittenbergi humanista tanár a 126. zsoltár összefüggésében - ahol arról olvashatunk, hogy a sírva vetett magvak hoznak bőséges termést - értekezett Magyarország majdani újjáé- püléséről. Ezért a kérdéses hely magyarul helyesen így hangzik: „már most gondoskodni kell arról, hogy ez így legyen, nehogy hiányozzanak a magvak”.45 Ez pedig a levél teljes összefüggésében úgy értendő, hogy az olyan ifjakat, mint Gyalui Torda Zsigmond támogatni kell, mert ezzel az egyház nyer támogatást. Ez a levél tehát a pataki iskola következő évekbeli (tehát Zoványi olvasatában 1545 utáni) „felállításának ideje’ü6 tekintetében nem érvényesíthető forrásként. Annál fontosabb ebből a szempontból az a sajnos elpusztult, de tartalmára nézve legalább utalásszerűén ismert, 1542-ben kelt három levél, melyekben Perényi „ter42 Szűcs Jenő: Sárospatak Reformációjának kezdetei... i. m. 35-36, 40-41.

43 EtE IV. 416-417.

44 Zoványi Jenő: Sárospatak reformációja... i. m. 58. Zoványi később már úgy értékelte ezt a levelet, hogy Melanchton egyenesen buzdította Perényit „egy papokat is képző iskola” felállítására, ami már az irat teljes félremagyarázása. Zoványi Jenő: A reformáció Magyarországon 1565-ig. Budapest, 1922. 226.

45 SzrÁRAi: História..., 1985.173-175. (Téglásy Imre fordítása.)

46 Zoványi Jenő: Sárospatak reformációja... i. m. 58.