Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Dienes Dénes: Sárospatak reformációja
Sárospatak reformációja 49 során fontos volt a hagyomány életben tartásai Ezért a jubileumi tanulmánykötetben (1981) nem közölték a dolgozatnak ezt a részét, amiért Szűcs Jenó' neheztelt meg, innen érthetők az ügy kapcsán közötte és Barcza József között kialakult tudományos vita érzelmi megnyilvánulásai.* 6 Szűcs Jenő elutasította Zoványi túlzó álláspontját, de ő sem látta lehetségesnek, hogy a pataki protestáns iskolázás az 1530-as években kibontakozhatott volna, s megkérdőjelezte Perényi Péter lutheránusságának korai, a harmincas évek elejére helyezett kezdeteit is. Véleményének lényege abban summázható, hogy az 1530-as években induló pataki reformáció olyan fejlődést ért el a következő évtized közepére, melynek nyomán az itteni ferencesek tarthatatlannak ítélték helyzetüket, ezért 1546-ban el is hagyták a várost. Az azóta eltelt időben újabb dokumentumok kerültek napvilágra Détshy Mihálynak vártörténeti kutatásai során, és már korábban is ismert, de eddig figyelembe nem vett, vagy hibásan értékelt adatok ismételt vizsgálata árnyaltabbá teheti a forrásokból levonható következtetéseket. Perényi Péter és a reformáció A korai hagyomány oly makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy a „felföld” reformációjában Perényi Péternek döntő befolyása volt, hogy nem kerülhető meg a kérdés vizsgálata. „De mikor az kegyelmes Istennek tetszett, hogy az setétségből az világosságot Luther Márton által előszer s Kürti László debreceni kollégiumi fó'igazgatót és teológiai tanárt 1977-ben választották püspökké a Tiszáninneni Református Egyházkerületben. Felmerült vele szemben az a lokálpatrióta érv, hogy nincsenek tiszáninneni gyökerei. Talán ennek ellensúlyozására ó' maga tett ilyen kijelentést, vagy annak hiányában, de terjedni kezdett róla, hogy megígérte, miszerint püspöki tevékenységének fó' célja lesz a pataki kollégium visszaszerzése. Magam részt vettem az 1980-as évek közepén egy, a fiatal lelkészek számára szervezett értekezleten Miskolcon, ahol az Egyházügyi Hivatal fó'osztályvezetőjének, a püspök eló'zetes instrukciói alapján, feltettek erre a lehetőségre vonatkozó kérdéseket. Az egyházi tulajdonba vételről a saját szerepére nézve: Kürti László: Historia Restitutionis Scholae Patakiensis - A sárospataki iskola visszaszerzésének története. In: Tanúim lesztek. Szerk. Deák Gábor, [et. al.] Kiadja a Pataki Diákok Miskolci Baráti Társasága. [Miskolc], 1996. 77-85. 6 Szűcs Jenő: Sárospatak Reformációjának kezdetei. In: A Ráday Gyűjtemény Évkönyve II. Budapest, 1982. Barcza József: Szempontok és adalékok a protestáns iskolázás kezdeteihez Sárospatakon. In: A Ráday Gyűjtemény Évkönyve III. Budapest, 1984. Szűcs Jenő: Még egyszer a sárospataki protestáns iskola kezdeteiről. Uo. Barcza József: Még egyszer a protestáns iskolázás kezdeteihez Sárospatakon. In: A Ráday Gyűjtemény Évkönyve IV-V. 1986.
