Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Albert András: Gróf Bethlen Miklós, a protestáns politikus
Gróf Bethlen Miklós, a protestáns politikus 27 házközségbe befogadta a királyi Magyarországról elüldözött protestánsokat, és otthont adott nekik.2 Az 1670. év fordulópont volt a királysági protestánsok számára. I. Lipót császár vérbe fojtotta a Wesselényi-féle összeesküvést (1670) és az általuk kirobbantott felkelést. A felkelés jó ürügyként szolgált a protestantizmus felszámolására. Az otthonukból hitükért elüldözött protestánsok tömegesen indultak el az Erdélyi Fejedelemség irányába.3 Bethlen Miklós az elején még a fegyveres beavatkozást sürgette, de ez a terv megbukott a török Porta politikai akaratán. A Porta ragaszkodott az 1664-ben kötött vasvári békéhez. Nem kívánt újabb háborút indítani a Habsburg Birodalom ellen. Apafinak nem engedte, hogy hadat indítson a Habsburgok ellen. Bethlen Miklós új stratégiát dolgozott ki. Az általa írt röpiratokkal próbálta felhívni a nyugat-európai protestáns uralkodók figyelmét a Magyarországon történt vallásüldözésekre és kegyetlenkedésekre.4 Az Erdélyben működő püspököket és professzorokat is felkérte, hogy szintén levelekben forduljanak a nyugat-európai protestáns fejedelmek udvari papjaihoz, a külföldi egyetemek professzoraihoz. Általuk világosítsák fel fejedelmeiket és hassanak rájuk az üldözöttek érdekében. Az 1671-es, 1672-es és 1673-as években három röpiratot írt és küldött ki a protestáns külföld tájékoztatására. A röpiratokban megcáfolta azt a — Habsburg-udvar által terjesztett — álhírt, amely szerint nem vallási meggyőződésükért börtönözték be és végezték ki a Wesselényi-féle ösz- szeesküvés vezetőit. Röpirataiban kitér arra, hogy szándékosan történt a protestáns lelkészek, tanítók és tanulók bebörtönzése, valamint a templomok és temetők elvétele.5 A bujdosók megsegítésére mozgalmat indított édesapjával Bethlen János kancellárral. Saját birtokain mintegy 180 menekült családot helyezett el és biztosította számukra a megélhetést és beilleszkedést. Bethlen Miklós érdeme az, hogy a többi menekült család is otthonra lelt az erdélyi főurak udvaraiban.6 Nem sokkal ezután lemondott Udvarhely szék főkapitányságáról és teljes odaadással védelmezte az üldözött királysági protestánsokat. Mivel kardjával nem harcolhatott, ezért tollával próbált politikai visszhangot kelteni Erdélyben és a nyugateurópai protestáns államokban, Angliában és Hollandiában. Az 1677. évben írta meg és nyomtatta ki Apologia Ministrorum livangelicontm c. mun2 Erdélyi Református Egyházkerület Gyűjtőlevéltár (Kolozsvár, továbbiakban: EREGy.), Vizitációs Jegyzőkönyvek. Küküllői Egyházmegye. 1669-1713. 3 R. VÁRKONYI ÁGNES: Erdélyi változások. Az erdélyi fejedelemség a török kiűzésének korában. Bp., 1984. (továbbiakban: R.VÁRKONYI, 1984.) 139-147. P4 RMK II. 1400.; Bethlen Miklós levelei. Sajtó alá rend.: JANKOVICS JÓZSEF. Bp. 1987. (Régi Magyar Prózai Emlékek, YI/1-2.) (továbbiakban: Bethlen-levelek.) I. 89., II. 1159- 1180. p. 5 POKOLY JÓZSEF: Az Erdélyi Református Egyházkerület története. Kolozsvár, 1904. (továbbiakban: POKOLY, 1904.) II. köt. 266. p. 6 IlXYÉS Géza: Bethlen Miklós (1642-1716). In: Református Sgemle, 1930. 4. sz. (továbbiakban: ILLYÉS, 1930.) 25. p.
