Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)

2008 / 3. szám - DOKUMENTUMOK - Fazekas Csaba: Két el nem küldött petíció 1848-ból

Két el nem küldött petíció 1848-ból 83 üresen fognak állani vagy átváltoztatásuk nagy ellenszenvre fog­nak találtatni, győződésünk az, hogy a kormány, mely a törvény őrének és végrehajtójának felállíttatott és azért a törvényen túl vagy felett nem intézkedhetik, a közös oskolákat a törvényen kívül állítná fel, mely intézkedés, hogy hatásának körén túl fek­szik, azt a kormány tettlegesen bebizonyította, midőn megké­szült törvényjavaslatát az elemi tanodákról a hongyűlésen a két ház elébe terjesztette, mely éppen a közös oskolák elve miatt törvényre nem emeltetett. Ha tehát nemcsak a hitfelekezetek tusakodnak a közös oskolák ellen, hanem a nemzet sem fogadta el az elvet, nem lehet a nemzet akaratának ellenére nézetünk szerint a felsőbb tanodákra azt alkalmazni s gyakorlatba hozni, míg a törvény nem rendelkezik, és azért én sem merem mindad­dig a közös oskoláknak felekezeti tanodáimat átengedni. Még azért sem, mert mélyen tisztelvén a felsőbb hatalmat, a fejede­lem törvényben kimondott jogait, míg ezek állnak, ezek iránt teljes engedelmességgel tartozom. Az oskolák elrendezése, a ta­nulmányok meghatározása egyenesen és egyedül őfelségének jogaihoz tartoznak, mondja a király 1723:70.: ubi status modum formam, media regi submiserint - rex annuet petito statuum, et eaterus sufficiater influeret Consilium suum39 Őfelségéé te­hát utasítást adni, rendelkezni, mi és hogyan taníttassák, és hogy ez a törvény értelme, nyíltan kiviláglik az 1791:26. törv. 5. §-ából, hol mondatik, hogy az országos rendek kérelmére és előterjesz­tésére őfelsége által meghatározandó oskolai rendszer az evangé­likusok tanodáikra is kiterjesztessék: Coordinatione litteraria * örömének adva hangot, hogy csak a protestantizmus egy részét kép­viselik a „türelmetlen, felekezeties emberek, kik nem akarnak polgá­rokat, hanem csak bigott lutheránusok meg kálvinistákat növelni”. Véleménye legalább ennyire vonatkoztatható volt a felekezeties kato­likusokra is: „Hanem a státus, az ne kívánjon semmit tőlük, csak ad­jon nekik jó dús fizetést, építsen templomokat, oskolákat, a többit majd elvégzik ők maguk is.” Marczius Tizenötödike, 1848. 155. sz. (szeptember 12.) 623. '9 Az idézett törvény 4. és 5. §-ainak pontos szövege: „ubi status et ordines, modum, formam, et media, quibus id commode fieri possit, suae majestati sacratissimae demisse submiserint; pro regia benignitate sua, huic quoque demisso statuum petito clementer annuet. Et consilium suum regium locumtenentiale, eatenus quoque sufficienter instruet.” („mihelyt a karok és rendek a módot, alakot és az eszközöket, melyek szerint ez kényelmesebben megtörténhetik, ő legszentségesebb felségéhez alázatosan felteijeszthetik. S királyi helytartótanácsát eziránt is elegendőképpen utasítani fogja.”) Ma­gyar Törvénytár. 1657-1740. évi törvényczikkek. Szerk.: Márkus De­zső. Bp., 1899. 628-629.

Next

/
Thumbnails
Contents