Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 3. szám - DOKUMENTUMOK - Fazekas Csaba: Két el nem küldött petíció 1848-ból
Két el nem küldött petíció 1848-ból 77 ők részt vettek a nemzet elrendezésében, mely a magyart európai nemzetté képzé, ismeretesek Asztrik, Sebestyén apátok és érsekek, tudatnak Mór, Gellért, Bonifác püspökök és apátok.10 És valamint a benedekiek tudományosságukkal, jó s hív tanácsaikkal szolgálatot tenni, úgy vagyonukkal s éltükkel készen állottak a hon védelmére, a haza becsületének, szabadságának megmentésére. Ousz apát11 Második Endre oldalán viaskodott a Szentföldön, Krisztus születése helyén a magyar dicsőségért, a keresztények szabadságáért, a vad arab és ocsmány török ellen. A siralmas emlékű tatárjárás és pusztulás idejében három ízben verte vissza diadalmasan Szent Márton várfalai alól a dühösen megrohanó mongolokat, szűzen fenntartván a várat, mikor is a Rimely által érintett kérdésekről Erdélyi László: A pannonhalmi főapátság története. Első korszak. A megalapítás és terjeszkedés kora, 996-1243. Bp., 1902. (A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története. I.) passim; Szent László és Somogyvár. Tanulmányok a 900 éves somogyvári bencés apátság emlékezetére. Szerk.: Magyar Kálmán. Kaposvár, 1992.; Kiss Gergely: A somogyvári bencés apátság alapítása és francia kapcsolatai. In: Egyháztörténeti Szemle, 2001. 1. sz. 43-60.; Magnani, Eliana: Szerzetesi és hatalmi hálózatok. Saint- Gilles du Gard: Languedoc-tól Magyarországig (9. század - 13. század eleje). In: Egyháztörténeti Szemle, 2007.1. sz. 41-71. stb. 10 (Szent) Asztrik (Aserik): a hagyomány szerint az első pannonhalmi bencés apát, később esztergomi érsek, már Géza fejedelem alatt is nagy szerepet játszott a magyarok megtérítésében, a hagyomány szerint ő hozta a koronát Rómából I. (Szent) István számára (+ 1036); (Boldog) Sebestyén: Asztrik társaként jött Magyarországra, Pannonhalmán bencés szerzetes lett, az első esztergomi érsek (+ 1007); (Boldog) Mór: szintén Pannonhalmán lépett a bencések közé, 1036-ban került Pécsre, nevéhez fűződik a székesegyház befejezése, a zoborhegyi remeték történetének megírása, István király pécsi püspökké nevezte ki (+ 1070 körül); (Szent) Gellért: velencei származású bencés, Magyarországra kerülése után Imre herceg tanítója, 1030-tól Csanádi püspök, vértanúhalált halt (+ 1046); (Szent) Bonifác: feltehetően cseh származású, szintén Asztrikkal jött Magyarországra, a pannonhalmi kolostor apátja, a pogány magyarok térítője (t 1007 körül). Ld. erről: SÓLYMOS LÁSZLÓ SZILVESZTER OSB: Ezer év száz bencése. Pannonhalma, 1997. [Online: http://www.osb.hu/kongregacio/eletrajzok] - 2001. október.; Uő: Az első bencés szerzetesek hazánkban. In: Paradisum plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon. Szerk.: Takács Imre. Pannonhalma, 2001. [Online: http://www.bences.hU/z/paradisum/tanulmany_h.htm] 2008. augusztus. 11 Uros vagy Uriás apátról (1206-1244) van szó. Pannonhalma megerősített helye az ő vezetésével valóban ellenállt a tatárok ostromának, ld. erről pl. Rogerius „Siralmas ének”-ét: A tatárjárás emlékezete. Szerk.: Katona Tamás. Bp., 1987. (2. kiadás) 182. stb.
