Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 3. szám - TANULMÁNY - Sarnyai Csaba Máté: Deák Ferenc és a katolikus önkormányzat megvalósításának nehézségei
Deák Ferenc és a katolikus önkormányzat 43 ság és a vallási egyenjogúság alapján rendezze a katolikus egyház ügyeit. Abban azonban, hogy mit jelent az állam irányában a kellő függetlenség és önállóság, az egyházon belül pedig a világi híveknek és az alsópapságnak megadott befolyás az egyes csoportok nézetei lényegesen eltértek egymástól. Ennek oka, hogy itt is, ahogy 1867 és 71 között általában, három jól elkülöníthető autonómia-koncepciót láthatunk. Az egyházias megközelítés, ahová a konzervatív papi és világi köröket sorolhatjuk, tisztán jogvédelmi és jogbiztosítási céllal akarta az önkormányzatot. Az egyház vezető körei a lehető legnagyobb mértékben át akarták venni a korábbi állami jogköröket. Ezt úgy kívánták elérni, hogy a korszellem jegyében az egyház ügyeinek irányításában megjelenjenek a világi hívek is, de valóságos befolyás nélkül, inkább csak demonstratív célzattal. A mérsékelt liberális elgondolás hívei, ahová Deák Ferenc is tartozik, a vallás és a liberális haladáseszme összeegyeztetésének szándékával kívántak a világiaknak valós befolyást adni az egyházi életbe, meghagyva azonban a hagyományos belső szervezeti és dogmatikai rend kereteit. A radikális szemlélet a liberálissal reform szükségességének hangoztatásában megegyezik. Azzal az alapvető különbséggel, hogy ennek zálogát a radikálisok az egyház demokratikus és nemzeti szellemben történő, gyökeres átalakításában látják. V. Most térjünk vissza a tanulmány elején vállalt faladatunkhoz, jelesül Deák autonómia-értelmezéséhez és a megvalósítási törekvéseiben játszott szerepéhez. A katolikus autonómia létrehozásának elsődleges célja Deák szerint semmi esetre sem előjogok biztosítása a többi felekezettel szemben, hanem épp ellenkezőleg, a velük való egyenjogúság törvényi bázisán, a korábbi állami függés helyett - tiszteletben tartva az állam törvényeken alapuló jogait - önállóság és szabadság az egyház külső ügyeire és vezetésére nézve. Az autonómia megteremtése és valódi tartalommal való megtöltése az egész magyar egyház közös joga és feladata. Az egyház pedig egyháziak és világiak együttese, így csak a két félnek együtt van joga az önkormányzatot létrehozni. Mivel áz egyház tagjainak elsöprő többsége világi hívő, így az összes egyházat illető ügyek intézésében - kivéve a dogmákat, az isteni szolgálatot, az egyházfegyelmet, s a papnevelést - a világiaknak legyen tényleges befolyásuk és legalább kétharmados többségi képviseletük. Látva, hogy Deák a kiegyezés után milyen bonyolult, de indokolhatóan hosszadalmas eljárást tartott szükségesnek az au
