Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 3. szám - TANULMÁNY - Sarnyai Csaba Máté: Deák Ferenc és a katolikus önkormányzat megvalósításának nehézségei
38 Egyháztörténeti Szemle IX/3 (2008) szükség arra, hogy a két elem közti lehető közeledés ily eszközök által segíttessék elő” 48 Deák Ferenc Kőnek szavai után nem kis indulattal és keserűséggel emelkedett szólásra és a maga és a hozzá hasonló gondolkodású világi képviselők nevében meglehetősen élesen fogalmazott: „Valóban nagyon nehéz e gyülekezetben tanácskozni. Ha nyíltan, szabadon kimondjuk nézetünket: vagy anathemát mondanak reánk, mert benyúlunk az egyház belszervezetébe s föl akarjuk azt forgatni; vagy személyes térre viszik a kérdést és azt mondják, hogy bizalmatlanságot tanúsítunk a püspöki kar, vagy a plébánosok iránt.”49 * * * Deák rámutat, hogyha az egyháziak és világiak közti bizalom, vagy bizalmatlanság lenne a fő kérdés az autonómia létrehozása kapcsán, akkor a világiak tervezett kétharmados többsége a szervező kongresszuson épp a bizalmatlanság kifejezőjének volna tekinthető. Ha ebből indulunk ki praktikusabbnak látszana kimondani, hogy a püspöki kar minden fajta további választási tortúra és külön szervező kongresszus nélkül emeljen „maga mellé ennyi és ennyi világi férfiút, kikben bizalma van, és rendezze az autonómiát”.5° A képviselőválasztás módja kapcsán Deák a káptalani követek választása esetére hangoztatott nézeteihez ragaszkodva kijelenti: „én nagyon természetesnek tartom, hogy midőn a világiak nem avatkoznak be az egyháziak választásába, a világiak választása is az egyháziaknak előre kikötött befolyása nélkül történjék”.®1 A Kuti-féle javaslat a kezdeményezést, mint legilletékesebbre, helyi szinten a plébánosra bízza, mert nem is lehetne másra bízni. Ő hívja össze a választásra jogosult híveket, „megmagyarázza nekik a választási törvényt, s fölszólítja őket, hogy bizottságot válasszanak”.®2 A megválasztandó bizottságnak lehet tagja a plébános is, mint ahogy sok helyütt bizonyára meg is fogják választani ott, ahol kivívta a hívek bizalmát. Ez természetes is. Az azonban, ha ez a bizalom hiányzik és a választási szabályok mégis kikényszerítik a plébános bizottsági tagságát, nem hagyva meg a szabad választás lehetőségét, semmiképpen sem szolgálja a világi és egyházi fél közti megértés és összhang erősödését. Deák tömören levonja az éppen zajló, az autonómiát előkészítő, kongresszusra történt képviselő választás tanulságait is. A katolikus világiak nagy közömbösséggel és passzivitással viszo48 Kónyi, 1886. 244. 49 Kónyi, 1886. 244-245. ®° Uo. ®‘ Kónyi, 1886. 246. ®2 Uo.
