Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)

2008 / 3. szám - TANULMÁNY - Sarnyai Csaba Máté: Deák Ferenc és a katolikus önkormányzat megvalósításának nehézségei

24

Egyháztörténeti Szemle IX/3 (2008)

A katolikus püspökök 1848. március 20-án egy petíciót terjesztettek fel az uralkodóhoz.3 Ebben kérték, hogy - a minisztériumról szóló törvénytervezet ismeretében — a király akadályozza meg az újonnan felállított Vallás- és Közoktatási Minisztérium várható befolyását a főkegyúri jog gyakorlásában, illetve korábban a Helytartótanács Egyházügyi Bizottsága (Comissio Ecclesiastica) által diszponált egyházi javak és alapítványok kezelésébe. E jogokat vagy tartsa fenn magának, vagy ha ez nem lehetséges, ruházza át a katolikus egyházra. Más szóval, a polgári kormányzattól mindenképpen függetlenítse. A március végi királyi leiratban V. Ferdinánd is támogatta a főkegyúri jognak a kötelező minisztériumi ellenjegyzéssel való gyakorlását A kijelölt miniszterelnök - Batthyány Lajos - utóbb a javaslatot az eredeti formájában tudta elfogadtatni. így a kinevezéseknél az ellenjegyzés által érvényesülhetett a minisztérium befolyása. Ezzel egyidejűleg a korábban a bécsi udvari kormányszékek által gyakorolt teljes hatáskör - ideértve a katolikus egyházi és oktatási alapok kezelését is - átment a kultusztárca kezébe.

Ehhez járult a másik fontos törvényi változás, a vallásról szóló 20. te., amelynek 2. §-a kimondta a vallási felekezetek teljes egyenlőségét.3 4 * Ezzel a római katolikus egyház „de jure” is elvesztette kivételes, államvallás jellegét. A püspökök a vita során csak a törvényjavaslat 3. §-a ellen léptek fel. Az artikulus ugyanis kilátásba helyezte, hogy minden bevett felekezet egyházi és iskolai költségeit államilag fedezik.6 Ebben a felsőklérus tagjai a további szekularizáció veszélyét látták. Ennek elhárítására Fogarassy Mihály címzetes skodári püspök tett javaslatot: „Minden vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségei, mennyiben azok a vallásfelekezetek mostani javaikból s alapítványaikból ki nem telnek, és az oktatás szabadságának saját elveik szerinti teljes alkalmazása mellett közálladalmi költségek által fedeztessenek.”6

3 Pécsi Püspöki Levéltár, 1848/704. sz.

4 2. §. „E hazában törvényesen bevett minden vallásfelekezetekre nézve, különbség nélkül, tökéletes egyenlőség és viszonosság állapíttatik meg.” Magyar törvénytár. 1836-1868. évi törvényezikkek. Sajtó alá rend.: Óvári Kelemen - Kolozsvári Sándor - Márkus Dezső. Bp., 1896. 243.

s 3. §. „Minden bevett vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségei, közálladalmi költségek által fedeztessenek, s ez elvnek részletes alkalmazásával a ministerium az illető hitfelekezetek meghallgatásával a közelebbi törvényhozás elibe kimerítő törvényjavaslatot fog előterjeszteni.” Uo.

6 Felséges Első Ferdinánd austriai császár, Magyar- és Csehországok e néven ötödik apóst, királya által Szabad Királyi Pozsony városába