Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)

2008 / 2. szám - BESZÁMOLÓ - Tasi Réka: Konferencia Kelemen Didák emlékére

Beszámoló Konferencia Kelemen Didák emlékére 2008. április 17—18-án az MTA Miskolci Területi Bizottságának díszterme adott otthont annak a konferenciának, melyet a Miskolci Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete, az MTA Miskolci Területi Bizott­sága Nyelv és Irodalomtudományi Szakbizottság és a Minorita Rendtar­tomány szervezett „Veritatem facere in caritate": Kelemen Didák csodás élete és működése címmel. Az ülésszak többszörös céllal szerveződött meg: a Ke­lemen Didákkal kapcsolatos tudományos eredmények nyilvánossá tétele, a tudományos kommunikáció, valamint a további kutatások ösztönzése mellett a méltánytalanul háttérbe szorult minorita szerzetes alakjának népszerűsítését is feladatának tekintette. A konferenciához kettős évfor­duló biztosított alkalmat: a minorita szerzetes születésének 325, pappá szentelésének 300 éves évfordulója. A konferenciát KABDRBÓ LÓRÁNT professzor, valamint a védnökök nyitották meg: NÉMET LÁSZLÓ SVD, a Magyar Püspöki Konferencia titkára; SURJÁN LÁSZLÓ, a KDNP elnöke, az Európai Parlament képvise­lője; ODOR Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke. Az előadók különböző tudományterületek ismerői, kutatói, világi és egyházi személyek voltak, Kelemen Didák életéhez, munkásságához, szel­lemiségéhez és a korhoz különféle nézőpontokból közelítettek. Ahogy KECSKEMET! Gábor, a Miskolci Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalom­tudományi Intézetének igazgatója hangsúlyozta a konferenciát záró be­szédében: a romantika kora előtti irodalmi episztémé jellemzője, a htterae fogalma éppen ezt a sokszempontú megközelítést igényli, így' az egyetemi valamint akadémiai intézet kutatásaival összhangban vállalhatta a különfé­le közelítésmódok egy konferenciában történő összefogását. Nem titkolt szándéka volt a konferenciának, hogy támogassa Kele­men Didák boldoggá avatásának a minorita atyák által újból felkarolt ügyét. A nyitóelőadás ezt tartva szem előtt, a boldog és a szent fogalmá­nak tisztázására vállalkozott (BüDA LÁSZLÓ). A történettudományi előadások nyomán az érdeklődők képet kaphat­tak a minoriták nyírbátori történetéről (HORVÁTH JÁNOS), megelevene­dett a 18. század elejének magyarországi politikatörténete (HORVÁTI! ZITA). Kelemen Didák és a Károlyi család kapcsolatát (GYULAI ÉVA), valamint a 18. századi Magyarország felekezeti tagoltságát (FAZEKAS CSABA) is külön előadás részletezte. A 19. század végi történetírásban megjelenő Kelemen Didák-kép szintén a vizsgálódás tárgyát képezte (CSÍ- KI TAMÁS), miként a ferences levéltári irategyüttesek sorsa is (BORSODI Csaba). A szép számú irodalomtörténeti érdekeltségű előadás egyrészt Kele­men Didák prédikációit vizsgálta: retorikai, homiletikai kérdéseket (KECS­KEMÉTI GÁBOR, Tasi Réka), a kompiláció szövegprodukciós eljárását

Next

/
Thumbnails
Contents