Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 2. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Papp, Julien: 1848 Magyarországon: a katolikus egyház és a forradalom
A KA TED RÁ R ÓL ” a 1848 Magyarországon: a katolikus egyház és a forradalom* Julien Papp Magyarországon az 1848-as forradalom március 15-én kezdődött Pest városában, közvetlenül a párizsi és bécsi forradalmak nyomán. A liberális ellenzék egyik politikusa, Lónyai Menyhért feljegyezte, hogy milyen „rémítő hatással voltak a párizsi februári napok az egész kontinensre”, hazájában pedig „a pesti forradalmat országszerte úgy tekintették az ország nemesei, mint egy lehetséges parasztfelkelés nyitányát”.’ A liberális nemesség egy másik vezéralakja, Podmaniczky báró, az úrbéri szolgáltatások jövőjéről töpreng naplójában és felteszi a kérdést, hogy „nem fogják-e igénybe venni a netalán lábra kapó izgatok a parasztok felkelését a nemesség ellen?” Mindez arra vall, hogy a magyar forradalom, amely a népek tavaszának együk szimbolikus eseményévé fog kiteljesedni, nem csak liberális és nemzeti, hanem társadalmi forradalom is volt. Egyből a Grande Peur, a nagy félelem, jegyében fogant, felidézve a francia forradalom 1789-es nyarának hangulatát. Legfőbb illetve legtartósabb eredménye is a hűbéri viszonyok és szolgáltatások jogi kereteinek felszámolása lesz. Egyébként az, amit a „legalitás forradalmának” („törvényes forradalomnak”) szokás nevezni, nem lett volna lehetséges a bécsi felkelés gyakorolta nyomás és a magyar parasztlázadás fenyegetése nélkül. Időrendben ugyanis a magyar forradalom két szakaszra oszlik: az első, a fentebb idézett „legális forradalom” időszaka, ami szeptemberig terjed, s amelynek során az ország alkotmányos monarchiává alakult, parlamenttel és felelős minisztériummal. A második periódus az 1848. szeptember 11-én kezdődő függetlenségi háborúé. Ekkorra az osztrák kormány visszaszorította az európai forradalmakat és hozzálátott a tavasz- szal tett engedmények visszavonásához. Válaszul 1849. április 14-én a magyar kormány deklarálja a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország de facto köztársaság lesz, habár hivatalosan az állam alkotmányos formája függőben marad az események miatt. Végül is a bécsi udvar a nemzetiségi mozgalmakra és I. Miklós cár csapataira támaszkodva leveri a magyar Az előadás az 1848-as forradalmak és a franciaországi Szabad Gondolat (Libre Pensée) 160. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián hangzott el 2008. március 22-én Párizsban. A háromnapos rendezvényen 12 ország több száz hallgatója jelent meg. Ezúton mondok köszönetét az idézett magyar történészeknek, főként Fazekas Csabának, az interneten hozzáférhetővé tett forrásokért és tanulmányokért. (A Szerző.) 1 Fenyő István: A centralisták az 1848-as forradalom kezdetén. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 2002. 5-6. sz. [URL: http://epa.oszk.hu ] — 2008. március 8.
