Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Az adventista misszió társadalmi bázisának alakulása Magyarországon 1945 és 1989 között
80 Egyháztörténeti Szemle IX/2 (2008) volt diplomás). A nazarénusok körében árnyalatnyival magasabb az érettségivel (7%) rendelkezők aránya, de a diplomások száma csupán 14 főt (0,4%) tett ki 1968-ban. A társadalomban tapasztaltakhoz hasonlóan az adventisták körében is a férfiak számítottak iskolázottabbnak. Az adventista férfiak 2,6%-a rendelkezett diplomával (társadalomban 6,4%), és 10,6%-a érettségivel (társadalomban 17,8%). Az adventista nők esetében ez az érték 0,7% illetve 4,7% (társadalomban 2,3%, illetve 13,5%). A 7-9 elemit a hívek 30,1%-a végezte el (nőknél 26,9, férfiaknál 39,4%), amelyet az összehasonlíthatóság kedvéért tekintsünk nyolc általános iskolai osztálynak. A társadalomban a nyolc általános iskolai osztályt már a megfelelő korú népesség 51,3%-a fejezte be (nők 47,9%, férfiak 55,1). A nazaré- nusoknál is a nyolc általános iskolai osztályt végzettek (ebben benne vannak a négy polgári osztályt végzettek is) aránya szintén magasabb (39,2%) az adventistákénál. Ez is csupán részben magyarázható a felekezet elöregedésével mivel a lakosságban is a hatvan év felettiek 14-18%-a elvégezte a nyolc általános iskolai osztályt. Az adventisták relatív többsége csupán a hat elemit járta ki (44,8%), ahol a nő-férfi arány megegyezik a tagságban elfoglaltakkal. Elég magasnak tekinthető (21,8%) az 1-4 elemivel rendelkezők száma. Mindössze 112 fő (2,4%) nem végzett el egyetlen általános iskolai osztályt sem, amely meghaladja a társadalomban mérteket (1,9%). Az adventista férfiak 1,8%-a (társadalomban 2,5%), a nők 2,6%-a (társadalomban 2,3%) gyakorlatilag nem járt iskolába. A nazarénusok esetében csupán 4-6 elemi osztályt a tagságuk 40,4%, illetve a 0-3 osztályt pedig 20,4% végezte el, amely szintén meghaladja a társadalmi adatokat. A tagság kétharmada (66,55%) házas, minden ötödik özvegy volt. Utóbbiak 95%-a nő. A hajadonok, nőtlenek mindössze 9,38%-ot tettek ki, akiknek 20%-a férfi. A 10% alatti arányszám magyarázatául a gyülekezet fiataljainak/gyermekeinek elvesztése mellett a felnőtt keresztséget tekinthetjük. Az egyedülálló nők négyszeres száma problematikus a társ- választás terén, mivel 75%-uk nem adventista házastárs, vág}' az egyedüllét között választhatott. Az elváltak aránya elhanyagolható (3,61%), meghaladta a társadalomban tapasztaltakat. A nazarénusok esetében a házasságban élők aránya lényegesen alacsonyabb (58,9%) az adventistákénál, míg az özvegyeké néhány százalékkal magasabb (23,5%). A hajadonok/nőtlenek aránya lényegesen nagyobb volt a nazarénusoknál (15,4%), amelynek oka az életkori adatokat figyelembe véve az lehetett, hogy a nazarénusok esetében a más felekezetűekkel való házasság tilalma miatt alacsonyabb volt a „vegyes házasságban” élők aránya. A nazarénusok körében a szigorú erkölcsi elvek miatt az elváltak aránya is alacsonyabb (2,2%). A társadalomban mért adatok több területen (15 évnél idősebb
