Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 1. szám - TANULMÁNY - Lukácsi Zoltán: Sombori József egyházi beszédei, avagy a katolikus prédikáció útkeresése a felvilágosodás korában
Sombori József egyházi beszédei 15 Beszédeinek túlnyomó többsége erkölcsi vagy panegirikus (erkölcsibuzdító) beszéd, dogmatikus beszéd kevés, homília egyáltalán nem fordul elő. Erkölcsisége azonban inkább sztoikus, mint keresztény. Nem véletlen, hogy legtöbbet Senecára hivatkozik. Ahogy a korábbi prédikációirodalomban, úgy nála is ő a legfőbb ókori erkölcsi tekintély, amikor az emberekkel való kapcsolatra, az idővel való okos bánásra, a boldog házasságra, az anyagiakkal való helyes viszonyra tanít.1,1 Seneca nemes gondolatait — tudniillik, hogy Istennek nem engedelmeskedni kell, hanem azonosulni vele, és nem kényszerből kell szolgálni, hanem szeretetből — arra is felhasználja, hogy megdorgálja a zúgolódó keresztényeket: „Oh Kersztény! mely alatson a te életed ezen Pogánynak gondolatja szerént is, ha békétlenkedel!”.81 82 De sztoikus életfilozófiát tükröz egyik nagyböjti beszéde is, amikor „a halál ellen való bátorság és az élethez nem felette való ragaszkodás” tudományára tanít, vagy amikor a béketűrésről szóló beszédében a bölcs szenvedésre oktat.83 Ezekben a beszédekben nyoma sincs az üdvösség, a túlvilág vigaszának. Inkább józan, szenvedélynélküli bölcs megnyugvásra tanít a maga „ars moriandijában”. Senecán kívül többször hivatkozik az ugyancsak sztoikus Epiktétoszra is. Platón az egyetlen, akit hosszan idéz az imádságról szóló beszédében. Általában mindig nagy tisztelettel emlegeti a pogány bölcseket, Arkhimédészt, Arisztotelészt, Biaszt, Cicerót, Diogenészt és másokat. Egy- egy témáról, például a rosszról, a túlvilági életről stb. gyakran ad filozófia- történeti áttekintést, és mindig dicsérőleg említi a pogány gondolkodókat, akik a kinyilatkoztatás ismerete nélkül, csupán a „természetes ész világánál” olyan megszívlelendő gondolatokat fogalmaztak meg. Ciceróról például egyenesen azt állítja, írásaiban „olyan szemérmetességgel ír, mintha Sz. Pálnak tanitvánnya lett volna”.84 A természettörvényt is Cicero alapján magyarázza el hallgatóinak.85 Sokszor az ő gondolataikat ismertetve a keresztény gondolkodók tanítása háttérbe is sikkad.86 Ezzel azt igyekszik demonstrálni, hogy a keresztény értékrend és a katolikus tanítás az egyetemes emberi értékekre épül, betetőzvén azokat. Nemcsak az ókori filozófiát, hanem az ókori történelmet és irodalmat is jól ismeri és gyakran idézi. Rengeteg erkölcsnemesítő történetet merít a pogány korból. Sombori egyik nagy újítása éppen az, hogy a felvi- lágosodás-kori prédikációba visszacsempészi a példát, amit az előző fél 81 SOMBORI. I. 69., 121.; II. 199., 332.; III. 117-118. p. 82 Sombort. II. 319. p. 83 Sombori. III. 52-54.; II. 305. p. 84 Sombort. II. 284. p. 85 Sombort. I. 210-211. p. 86 „Elhalgatom itten a Kersztény világnak azon bölcs, és szent életű Véneit, kik öregségeknek utolsó idejét is a tudományoknak szentelték. [...] A Pogányok közül említek némelyeket, hogy a szégyen is kényszeritsen műnket Keresztényeket a jónak, és szépnek elfogadására, és követésére.” SOMBORT. III. 47. p.
