Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Eszter: Egy cseh nemes írása a törökök vallásáról a 17. századból
Egy cseh nemes írása a törökök vallásáról... 55 amiatt, hogy a keresztény Európában új vallás jelenik meg: az iszlám. Ez a vallás korábban alig volt ismert még a műveltebb cseh körök számára is, csak külföldi latin nyelvű írásokból ismerhették. Az első cseh nyelvű Korán-cáfolat 1542-ben jelent meg, szerzője Bar- toloméj Dvorsky utrakvista teológus volt.7 Ekkorra már a török birodalom határai fenyegetően közel kerültek a Cseh Korona országainak határaihoz, sőt, mivel a török támadások a cseh tartományokat is magában foglaló Habsburg Birodalmat érték, a cseheknek is ki kellett venni részüket a török elleni védekezésből. Bartoloméj Dvorsky különösen azért aggódott, hogy a törökök vallása esetleg veszélyezteti majd a keresztény hit tisztaságát, és lesznek, akiket a félelem vág}' a felemelkedés vág)'a eltántorít a keresztény hittől. Ezért különösen fontosnak tartotta, bog)1 közérthető cseh nyelven figyelmeztesse a cseheket az iszlám vallás veszélyeire. Összehasonlította a Koránt és a Bibliát, hogy bebizonyítsa: a köztük lévő hasonlóságok csak látszólagosak, valójában a két könyv tartalma teljesen ellentétben áll egymással. Dvorsky szerint azok az értékek, melyek az iszlámban megvannak (pl. özvegyek és árvák védelme) csak az „ördög csábításai” melyekkel elfedi tanítása gonosz és veszélyes voltát.8 Dvorsky munkájának felépítése, gondolatvilága és főleg munkamódszere hasonlóságot mutat Budovec Antialkoránjával. Itt is megjelennek ugyanazok a motívumok, mint Budovecnél, mindenekelőtt a kevés „szent maradék” harca a gonoszság ellen. Alapvető különbség viszont, hogy a huszita teológus szerint a pápaság ugyanolyan veszélyes ellenség, mint a török birodalom,9 míg Budovec arra biztat, hogy tegyék félre a felekezeti ellentéteket és a közös ellenség, az iszlám ellen harcoljanak. Egyedül a Szentháromság-tagadókat zárja ki „Isten népe” köréből, és a törökökkel egyenlő kategóriába sorolja őket. Váci a v Budovec konstantinápolyi útja előtt komoly kutatómunkát végzett. Érdeklődése központjában a törökök vallása állt. Könyvekből szerzett alapos tudását kiegészítette konstantinápolyi tapasztalataival, ahol alkalma nyílt beszélgetni, sőt vitatkozni törökökkel, és muzulmán hitre tért keresztényekkel egyaránt. Ezekből a forrásokból írta meg az Ari hal- korán első változatát 1593-ban, de a cenzúra miatt csak 1614-ben jelenhetett meg az átdolgozott változat. Fő forrásként munkájához Theodor Bib- liander latin nyelvű Korán-kiadását használta.10 Másik legfontosabb forrása természetesen a Biblia, melyet nagyon jól ismert, és szinte minden oldalon idézett belőle. A Biblia jelentette számára az abszolút tekintélyt, élveit csak az innen vett részletekkel igazolta. Ha valamely teológus (pél7 KANÁK, MlI.OSl.AV: Husitsky píedchűdce Budovcova Antialkoránu. In: Nábo^e/uká nme, 1957. (továbbiakban: Kanák 1957.) 250. p. 8 Kanák, 1957. 252. p. 9 Kanák, 1957. 255. p. 1,1 RliJCItRTOVÁ, 1984. 10. p.