Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Baráth Béla Levente: Adalékok az Ecsedi Báthoriak 16. századi patrónusi tevékenységéhez és Nyírbátor reformációjához
48 Egyháztörténet! Szemle IX/2 (2008) „Balázs presbiter (áldozó) bátori (de Bator) parochus tiltja Gyenge (Gyen- ghe) Máté özvegyének minden javait és örökségeit, ezen felül háza telkét négy forint híján 100 forintig mindenki más előtt.”76 A korabeli helyi és általános egyházi viszonyok ismeretében a rá vonatkozó megjegyzésből annak megállapításán kívül, hogy a reformáció korában volt egy ilyen nevű papja a városnak, nem lehet messzemenő következtetéseket levonni Balázs parókus hitvallási alapállásával kapcsolatban. Csohánv János találóan állapította meg, hogy a bejegyzés alapján „lehetett katolikus áldozópap, de vallhatott reformált hitet, mivel a reformáltak is használták ezeket a hagyományos egyházi elnevezéseket”77. Az 1545-ös erdődi zsinaton 29 feltehetően szatmári és szilágysági lelkész vett részt, akiknek névsora szintén ránk maradt.78 Közöttük két Balázs nevű is volt, de róluk keresztnevükön túl alig tudunk közelebbit, ahogy a bátori Balázs parókusról sem. Nem vagyunk sokkal könnyebb helyzetben egy 25 évvel későbbi lelkipásztorral kapcsolatban, a „jámbor és tudós” Kállai Mihállyal sem. Neve, mint láttuk a helvét irányú reformációhoz kötődő két korabeli nyomtatványban is szerepel. Báthori Miklós udvari lelkészeként ha nem is állandó jelleggel, de nyilvánvalóan Bátorban is végzett lelkészi szolgálatokat.717 A harmadik 16. századi bátori lelkész nevét a szakirodalom figyelmes olvasói immár évtizedek óta ismerhetik. O az a Czégényi Miklós, aki Nyírbátori Somogyi Péter végrendeletét 1587-ben papírra vetette. Személyével — mivel konkrétabb kutatási témájuk kapcsán mellékvágány lett volna — a végrendeletet részletekbe menően tárgyaló Bottá István és Sza- kály Ferenc nem foglakozott. Bár kiemelték a bátori kereskedő végrendeletének igényes — nyílván Czégényi Miklós munkáját dicsérő — Báthori István végrendeltét idéző magyar nyelvezetét. Bottá István, abból, hogy a Szatmár megyei Cégény — a mai Cégénydányád — az ecsedi Bátoriak uradalmához tartozott azt feltételezte, hogy Czégényi Miklós valószínűleg ecsedi Báthori István patronáltja lehetett. Róla szerencsésen sikerült töb76 Először utalt rá: S/.KIX, 1897. 44. p. A bejegyzés latin szövegét közölte: KA- RÁCSONYI-KOIXÁNYI-LUKCSICS, 1912. 113. p. Magyar fordítását a vele kapcsolatos második bejegyzéssel együtt ld.: Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei, 1548. Szerk.: SZKNDRKY ISTVÁN. Debrecen, 1981. (A Hajdú- Bihar megyei levéltár forráskiadványai 2.) 26., 55. p. 77 CSOHÁNY, 1986. 76. p. 78 A zsinati döntéseket aláírók neveit Debreceni Ember Pál örökítette ránk. Ld. LaMPIí: Historia Ecclasiae Reformatae in Hungária et Transylvania. Utrecht, 1728. I. köt. 93. p. 77 A wittenbergi egyetemre az 1536/37-ben beiratkozott magyarok között találunk egy „Michael de Ea Kalo” nevű magyar hallgatót, de személyével kapcsolatban ezen kívül egyebet nem tudunk. Rf.VKSZ, 1859. 218. p.
