Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)

2008 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Baráth Béla Levente: Adalékok az Ecsedi Báthoriak 16. századi patrónusi tevékenységéhez és Nyírbátor reformációjához

Adalékok az Ecsedi Báthoriak 16. századi patrónusi

35

Ecsedi Báthori III. András (Bonaventúra),22 hadvezéri képességei mellett higgadt közéleti szereplésével és műveltségével tűnt ki a korszak magyar mágnásai közül. Apja nyomdokain járva Ferdinánd és Miksa idejében is következetesen kitartott a Habsburgok pártján.23 Politikai pályafutása során volt — több tisztséget apjától és nagybátyjaitól átvéve — Somogy, Szabolcs és Szatmár vármegye főispánja és tárnokmester, de a király hadainak főkapitánya24, kinevezett erdélyi vajda és országbíró is. 1542-ben parancsnoki beosztásban részt vett a Buda töröktől való felszabadítását célzó sikertelen katonai akcióban. 1549-ben a Habsburg- és a Szapolyai-párt összebékítésén fáradozott, melynek sikeres voltát mutatja a nyírbátori egyezmény. 1551. augusztus 11-én testvérével, Miklóssal együtt abban a megtiszteltetésben részesült, hogy a magyar királyi koronát Tokajba szállítsa. 1551-ben Ferdinánd akaratából Fráter Györggyel együtt neki kellett volna átvennie Erdély kormányzását, de ebben egyre elhatalmasodó köszvénye megakadályozta. 1554-ben Nádasdy Tamással szemben alul maradt a nádorválasztáson.25 26 1561-ben sikerült meggyőznie testvérét II. Miklóst, hogy a Szapolyai-ház helyett mégis inkább a Habsburgokat támogassa. 1565-ben Schwendi Lázárral együtt a török ellen felvonuló sereg főparancsnoka volt. Ebben az évben jelen volt másik testvére II. György által védett Erdőd ostrománál is. Az 1566-os hadjáratokban is részt kellett volna vennie, de erre betegsége miatt már nem kerülhetett sor. Még ugyanennek az évnek októberében a királytól nyert birtokán Dévényben halt meg.2(i Első felesége Thurzó Anna, a második Mindszenti Katalin volt, de gyermeke egyik házasságból sem születetett.

rást.) A Magyar Nemzeti Galériában őrzött Madonna domborművet II. András készítethette.

22 Névhasználatával kapcsolatban a Sigmund Herberstein által leírtak — más magyarázatokhoz viszonyítva — valószínűbbnek tűnnek, ő magára Báthorira hivatkozva azt állította, hogy az apja iránti tiszteletből használta az András nevet. Ld. TARDY LAJOS: Véres Nyírségi mulatság 1551-ben. In: UŐ: Régi hírünk a világban. Bp., 1979. 73. p.

23 Wertneu, 1900.14. p.

24 Báthori Andrásnak a Habsburg országrész katonai irányításában betöltött pozícióit pontosította: PÁLFEY GÉZA: Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány-helyettesek Magyarországon a 16—17. században. Minta egy készülő főkapitányi archontológiai és „életrajzi lexikonból” In: Történelmi Szemle, 1997. 2. sz. Eszerint 1542 márciusa és decembere között „a Dunántúl ország hadnagya/kapitánya” (supremus capitaneus partium regni Hungáriáé Transdanubianarum; Kreisoberst jenseits der Donau), 1542—1552 „dunáninneni” országos főkapitány, 1553-1556 Tiszántúli főkapitány volt.

25 BÁN, 1986. 59. p.

26 Egyes adatok szerint Kanizsa török ostromakor esett el. Ld. Báthori András. In: Magyar Nagylexikon. Bp., 1994. III. köt. 354. p.