Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 2. szám - TANULMÁNY - Fekete Csaba: Ritus Caenae Dominicae - borsodi imádságokkal (1713 - ante 1775)
22 Egyháztörténeti Szemle IX/2 (2008) tén az első kötéstábla belsejére herényi Sigmotid lehúzgált neve, alatta (nyilván diátréfaként érthető) hozzáírt rang, Magnas <...>Primas suffragamus <...> Archidiaconus. Érett férfiú írásával található még az előzéken: Fadiflaus G. K Onika de Had-Pataka, poffidet ab Ao 1775. Com. p. t. Benkienfis indignus. Res age quae profunt. Az ő kezeírása sehol nem található meg a kötetben. Más kezébe már nem igen került a kötet, a Debreceni Református Kollégium Anyakönyvtárára számára a 19. század elején vásárolta meg az akkori könyvtáros. Bejegyzése szerint: Über BQecce IColl. Ref. Deb. proprio cere emtus die 15. Febr. 1808. BQecario Ord. Andr. Ari mp.2<> (Első kötéstábla.) A katalogizálás (gyarapítás és leltározás) akkori szokása szerint hátul találunk egyeden jelzetet: D. X. 30. — majd az 1860-as évek óta a ma is érvényeset elől: B 1370. Kiadó és kiadás A Milotai Agendáfámk ezt a debreceni kiadását a nyomda működésének négyszázadik évében Debrecen nyomdatörténete20 21 még nem regisztrálta. Petrik könyvészetében megvolt ugyan, de a hely és nyomda megjelölése nélkül. Azonosítására sem bibliográfusok, sem a nyomdatörténeti kötet szerkesztői nem találtak alkalmas adatot. A Petrik VIII. pótkötete később beiktatta a debreceni nyomtatványok sorába. Ez a liturgikus segédkönyv kiadástörténetének csupán egyik része. Az itt tárgyalt gyűjtőkötet a tulajdonos neve mellett a címlapon még a kiadás helyét, a kiadót (avagy inkább a megrendelőt) is megnevezte, azaz: „Debrecenben Kim: S%. Mihály a Borsodi S%. T. Seniora által. ”. Rimaszombati Mihálynak (1633—1717) járt a Clarissimus ac Doctissimus cím, évekig tanult nyugati egyetemeken és ott szerzett fokozatot. A prédikátori tisztséget több gyülekezetben viselte. Miskolci lelkészként volt a Borsod-Kishonti Egyházmegye „Szent Társaságának” [ez a Fraternitas akkor elfogadott magyarítása] Seniora, azaz esperese 1709-től 1717-ig, ezévben történt elhalálozásáig.22 A lelkésztestület számára adatta ki a bizonnyal megfogyatkozott Agendat, hogy az oly sokszor hangoztatott szertartási egyöntetűségről gondoskodjék. Ez aprócska bár, de fontos adalék, mert hasonló módon történhetett más alkalommal is, de nem maradt semmiféle dokumentum, amely az ilyen kiadások hátterét megvilágítaná. 20 Ugyanakkor az M 318 jelzetű munkát is megvásárolta a könyvtár, annak szintén Onika László volt a tulajdonosa. 21 A Benda—Irinyi-kötet nem ismeri. BENDA KÁLMÁN — IRINYI KÁROLY: A négyszáz éves debreceni nyomda (1561—1961). Bp., 1961. Vö. Petrik I. 27. — Petrik VI. szintén helyére iktatja a debreceni nyomtatványok között. — „1717. die 12. nov. celebraltatott g(ene)ralis gyűlése Miskolcz városának, melynek alkalmatosságával előadatván [...] Tiszteletes Rimaszombathi Mihály urnák Miskolcz városa fő prédikátora meghalálozása...” SOLTÉSZ NAGY JÁNOS: Adatok miskolci ref. egyház történetéhez. In: Sárospataki Fűitek, 1858. 301. p.