Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Patton Gábor: Karinges ágostonrendi kanonokok a középkori Baranyában

Patton Gábor: Karinges ágostonrendi kanonokok

77

pült, mondhatjuk átlagos középkori falu melletti dombon állott egykor e szerzetesház. Terepbejárásunkhoz is pusztán ennyi névtani támpontot szolgáltatott a középkorból. Viszont az első középkori elnevezését egy újabb keletű váltotta fel a török időkben. Ez a Piricsesma. 1699-ben merül fel egy iratban: „a Piritsesma vagy Munkád völgyben 70 láncz kaszálót” emlegetnek, majd 1714-ben Munkád falu helyén a Peritsesma kaszálót. Piricsesma Klemm Antal szerint egy összetett név, amelynek utótagja a török cesme ’kút, forrás’ szóval függ össze, az elő tagjában pedig Peri, Béri basa neve rejlik, tehát az egész szó jelentése így: „Peri, Piri basa kútja”.

A kolostorhely ma már Pécs belterületén, a Szamárkút környékén feküdt.10 A terepet bejárva a Szamárkút panzió körül lehetett, amely ma már beépített terület, így a lokalizációja csupán hozzávetőleges. Talán valamelyik építkezés során majd rátalálnak az alapjaira. A domb alatt egy patakocska folyik, amely szép látvány, nem zárható ki, hogy talán ennek a vizét is felduzzasztották a szerzetesek.

Az ürögi prépostság alapításáról annyit tudunk, hogy már Kalán pécsi püspök (1190-1218) idejében megvolt, ugyanis az egyházfő oklevélben erősítette meg Pethe pap malomadományát a Boldogságos Szűz ürögi egyháza számára. A tatárjárás idején a kolostor leégett. A vészterhes idők múltával szerzetesei eladták malmukat egy helybeli ácsnak. Odulman mester ennek fejében vállalta, hogy a kolostor tetőzetét megjavítja. A jakabhegyi pálosok az 1334-es építkezéseiket követően mégsem érezték magukat biztonságban a rablók támadásai miatt a hegyen és ezért leköltöztek az ágostonosokhoz. Ez az együttélés csupán átmeneti-amolyan kényszermegoldás- lehetett. Néhány évtized múlva a „társbérlet” megszűnt, legalábbis 1409-től már ismét külön élnek. Még 1393-ban az ágostonos kanonokok Ürög feletti prépostja visszaadja a Patacs feletti szentjakabi pálosoknak egy malmát.

Az ürögi prépost a 15. század elején több pápai megbízatást is kap. A prépostsági templomot a mai Magyarürög templomával azonosíthatjuk, amelynek félköríves szentélye középkori. Hajóját a 18. században átépítették, homlokzata elé ekkor került az előcsarnok, amely felett a torony van.11 Végezetül megemlítjük még, hogy a középkori Baranya Dráván túli részén is állott egy valószínűleg Szentgyörgy űszteletére szentelt karinges ágoston rendi kolostor, amelyet feltehetően a Tétény nemzetségbeli Pekri család alapított. Eszéktől északnyugatra, ez a mai Sveti Durad. Priorját csak a pápai tizedjegyzékek adólistáiból ismerjük, más írásos forrás nem maradt fenn róla.12

"> GyÖRFFY, 1987. 344. p.; PESTI, 1982.1. köt. 134., 395., 445., 447. sz.

11 Knapp, 1994.69-70. p.

12 GYÖRFFY, 1987. 386. p.; llOMHÁNYI BEATRIX: Kolostorok és társas káptalanok a középkori Magyarországon. Bp., 2000. 62. p.