Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Patton Gábor: Karinges ágostonrendi kanonokok a középkori Baranyában
Patton Gábor: Karinges ágostonrendi kanonokok 73 adományozzák. Ebből az oklevélből azt is megtudjuk, hogy ezek a házak igen közel voltak a szerzetesek lakóhelyéhez. Patka fia Demeter jobbágy házától kezdődtek és haladtak az utca déli részén az ágostonosok kolostora felé. Az atyáknak nemcsak Siklóson, hanem a közeli Csokmán fekvő szőlőjüket is emlegetik ekkor. Felsorolnak még a Dráva melletti Szentmihálynál egy Vijneteth nevű halászó helyet és a folyó itteni szigeteit, mint a kolostor tulajdonát.3 1403-ban egy egyházjogi per kapcsán, tanúként szerepel egy Ágoston nevű siklósi szerzetes a rend közeli keresztúri kolostorában. A pápa 1467- ben kinevezi a pécsi püspökön kívül a siklósi és a keresztúri prépostot is a Bács megyei dombói apátság gondnokaivá. (Ezt a bencés monostort a 12. század első felében alapították, a mai Rakovac mellett állott.) 1475-ben IV. Sixtus pápa egy jogi ügyben megbízza a siklósi prépost mellett a siklósi apátot is. Már itt kialakul egy eléggé makacs tévedés, ugyanis a közeli szenttrinitási bencés monostort Siklósra helyezi. Az utolsó okleveles említésünk 1484-ből maradt fenn erről a prépostságról.4 A siklósi ágostonrendi kolostor helyével kapcsolatban több eltérő vélemény létezik a korábbi szakirodalomban. Ez főként abból adódott, amint erre már utaltunk, hogy a mai Vókány területén lévő szenttrinitási bencés apátságot többen Siklóson gondolták működni. A zavart tovább fokozta, hogy a török foglalás után az apáti kinevezéseket nem Szenttrinitásról, hanem a közeli Siklósról címezték. 1562-ben a nagy- szombati zsinat azon megjegyzése, mi szerint a „siklósi apát nem volt jelen” úgy értelmezhető, hogy akkor épp üresedésben volt e cím. Tehát a tévedés már ekkoriban meggyökeresedik, és utóbb továbbgördítik az apáti címek adományozása során. A törökök kiűzését követően, 1718-ban Siklósról szólva Bonbardi így fogalmaz topográfiai munkájában: „Jelenleg is megvan azonban a Szentháromságról címzett apátsága, amely valaha a benedekrendi atyáké volt.” Beszkid Miklós eg)' kis könyvecskét is szentelt ezen apátság történetének, de az azonosítást legalább jól végezte el: a vár melletti, az ő korában már ferences kolostorra gondolva. Hozzá hasonlóan Siklós monográ- fusa, Bálint Ferenc az általa felsorakoztatott történeti adatokat is a közeli szenttrinitási apátság múltjából merítette. Szerinte 1543-ban e templomból mecset, a kolostorból pedig fürdőház lett. (Művében még egy újabb szerzetesházat is megemlít Siklóson, erre viszont egyelőre semminemű 3 CZAICH A. GILBERT: Regesták a római Dataria-levéltárak Magyarországra vonatkozó bulláiból TI. Pál és TV. Sixtus pápák idejéből In: Történelmi Tár, 1899. 1. sz. 11-12. p.; Zsigmond-kori oklevéltár. Összeállította: MÁLYUSZ ELEMÉR. Bp., 1958. II/1. köt. 2569. sz.; CSÁNKI DEZSŐ: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában Bp., 1894. IT. köt. 466. p. 4 GYÖRFFY GYÖRGY: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Bp., 1987. I. köt. (továbbiakban: GYÖRFFY, 1987.) 378-379. p.; illetve: Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MÓL.), Dl. 100013. számú oklevél, amelynek tanulmányozásáért Koszta Lászlónak mondok ezúton is köszönetét.
