Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Magnani, Eliana: Szerzetesi és hatalmi hálózatok. Saint-Gilles du Gard: Languedoc-tól Magyarországig (9. század - 13. század eleje)

46

Egyháztörténeti Szemle VIII/1 (2007)

Azok a nehézségek, amelyekkel Saint-Gilles-nek meg kellett küzdeni, hogy a közvetlen pápa alá rendelt állapot előnyeit maradéktalanul kihasználhassa, párhuzamba állíthatók a dél-franciaországi társadalomba való beépülésével, az annak működésében betöltött szerepével. Az apátság lényegében az egyetlen pápai joghatóság alatt álló apátság volt délen, ezt mutatja az, hogy itt időzött több pápa (II. Orbán, II. Callixtus, II. Gelasius, stb.) és legátusaik, erre utal az eretnekek elleni közdelem lefolyása is (Pierre de Bruis megégetése 1120 körül, VI. Rajmund megbékélése 1209-ben). A 12. századra Saint-Gilles az elismertség csúcsára jutott: újjáépült az apátság,25 26 az apát elnyerte a pápáktól a püspöksüveg viselésének jogát,2f> és a grófokkal folytatott vetélkedés ellenére a város földesura lett.27 A konfliktusok csak egy kis szeletét mutatják annak az összetett kapcsolatrendszernek, amelyet a szerzetesek a helyi világi és egyházi arisztokráciával tartottak fenn.28 A viták ellenére az apátság biztosan megvetette a lábát a „Flavia-völgy”-ben és másutt is. A Saint-Gilles-nek alárendelt intézmények hálózata kitapinthatóvá teszi az apátság történetének egy másik sajátosságát: azt a társadalmi közeget, amely létrehozta az apátság hosszú távú beágyazottságát.

A Saint-Gilles-nek alárendelt intézmények hálózata

Annak ellenére, hogy földrajzi értelemben meghatározható a Saint-Gilles- nek alárendelt intézmények hálózata, a kialakulása folyamata rejtve marad előttünk. Azok a források, amelyek felvilágosítással szolgálhatnának arról, miként jutottak az apátság alárendeltségébe az egyes intézmények, nem állnak rendelkezésre. Azokról a gyakorlati lépésekről amelyek során az átadás megtörtént — adományozás, vétel, csere — kevés kivételt leszámítva, nem maradt fenn híradás. A fő forrás egy kis alakú kézirat, amelyet ma a Francia Nemzeti Könyvtárban (Bibliothéque Nationale de France, ms. lat. 11018) őriznek. E kézirat első fele (föl. 1-57) eg)' valószínűleg 1132 után összeállított pápai bulla-gyűjtemény a kiadók sorrendje szerint rendezve.29

25 DlEMER, D.: Untersuchungen zu Architektur und Skulptur der Abteikirche von Saint-Gilles. Stuttgart, 1978.

26 BSG 56 (1154-59), 67 (1159-81)

27 TT. Gelasius egyik bullája szerint TT. Orbán meghatározta a Saint-Gilles-re vonatkozó sérthetctlen- ségi terület határait (immunitas). |BSG 35 (1118), 37, 38 (1119), 39 (1120), 41 (1121), 53 (1132)). Ez emlékeztet a IT. Orbán által Cluny körül kialakított „szakralizált parancsolói hatalomra”. ROSENVCEIN', B. II.: Negotiating Space. Power, Restraint, and Privileges of Immunity in Early Medieval Europe. Ithaca, 1999. 156-183. p.; MÉIIU, D.: Paix et communautés autour de Cluny (Xc-XVe siede). Lyon, 2001. A saint-gilles-i apátság és a város kapcsolatára ld.: Les coutumes de Saint-Gilles (XIIe-XIVc siécles). Ed. BlíGN'Y-Bondurand, E. (Mémoircs de l’Académie de Nimes) Paris, 1915.

28 A monostorok és az arisztokrácia kapcsolatára ld. Cluny példáját: ROSENWEIN, B. H.: To be the Neighbor of Saint Peter. The Social Meaning of Cluny’s Property, 909-1049. Ithaca-London, 1989.

29 REMEMSNYDER, 1995. 218-246., 322-324. p.