Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 2. szám - BESZÁMOLÓ - Medgyesy-Schmikli Norbert: "Vállal magasb mindenkinél" Tudományos konferencia Szent László királyról és a Lovagkirály tiszteletéről (Győr, 2007. június 25-27.)

Beszámoló

203

gikus tételeket. A konferencia jelentős liturgia- és művelődéstörténeti eredményéhez tartozott, hogy június 26-án este 10 órakor, Szent László ünnepének vigíliáján a Győri Bazilika szentélyében, a Herma jelenlétében a FÖLDVÄRY MIKLÓS István által vezetett Szent Mihály Laikus Káptalan teljes formájában elénekelte a középkori verses Szent László-zsolozsma matutinumát és laudesét. Az 1630-ban hatályon kívül helyezett esztergomi rítus e remekműve — a pálos rend és a zágrábi egyházmegye jozefinizmusig tartó, esztergomi gyökerű liturgikus gyakorlatát leszámítva — minden bizonnyal itt és ekkor hangzott el először, jó 350 év után. A 12. század végén íródott verses officium az Isztambuli Antifonále (1360 k.), a Pálos Antifonále (15. sz.), a Budai Psalterium (15. sz.) és a Breviarium Strigoniense (1484) dallamai szerint hangzott el nagyszámú érdeklődő jelenlétében.

Szent László királynak a 17-20. századi egyházi népénekben ábrázolt történeti és allegorikus alakját, a László-énekek textológiai összefüggéseit kéziratos és nyomtatott források alapján MEDGYESY S. NORBERT (17-18. századi énekek), ERDÉLYI ZSUZSANNA (19-20. századi költemények) és HETÉNY JÁNOS (vallásos ponyvanyomtatványok) vizsgálta. A szekció munkáját FEJES ILDIKÓ népéneke tette élményszerűbbé.

Szent László király népi tiszteletével, a népmondákban és a népmesékben kitüntetett helyen lévő szerepével, Palócföld adatait sorjázva LENGYEL ÁGNES és LTMBACHER GÁBOR, a vízfakasztás csodája kapcsán MAGYAR ZOLTÁN, az „Egész-Világi-Vitéz” címért folytatott küzdelmet elemezve B. KOVÁCS ISTVÁN foglalkozott. A váradi püspök leányáról Juhász Gyula verse alapján MÓSER ZOLTÁN vázolt fel újabb összefüggéseket. Szent Lászlónak kifejezetten Győr városához kapcsolódó dszteletét Horváth József és Bana József dokumentálta, Farkas Annamária pedig a szimpóziumot rendező Szent László Társulat történetét mutatta be referátumában.

A folyamatosan nagy érdeklődést és sok építő jellegű hozzászólást vonzó konferencia keretén belül nyílt meg KISS TAMÁS rendezésében a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár 400 négyzetméteres Szent László-kiállítása, amely a Herma történetét és a Szentkirály kárpátmedencei kultuszának főbb vonásait mutatta be, MÓSER ZOLTÁN A S^ent Tásfió-legenda falképei című kiállításával kiegészítve. A kiállítás megnyitóján hangzott el a Győri Bazilikában a Hartvik-féle Agenda Pontificalis győri szertartáskönyvben (11. századvége) fennmaradt, tehát Szent László-kori Tractus stellae — Csillagjáték. A vízkereszú liturgikus drámát a Győri Bazilika Palestrina Kórusa énekelte KATONA TIBOR vezényletével. A szimpózium sűrű programját a Szent László Borlovagrend borkóstolóval és népdalénekléssel egybekötött műsora tette könnyebbé, ahol a PPKE BTK Kájoni János Schola és a résztvevők által énekelt népdalokat hegedűn KOVÁCS MIHÁLY, tekerőlanton LEGEZA MÁRTON kísérte.