Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 2. szám - BESZÁMOLÓ - Medgyesy-Schmikli Norbert: "Vállal magasb mindenkinél" Tudományos konferencia Szent László királyról és a Lovagkirály tiszteletéről (Győr, 2007. június 25-27.)

202

Egyháztörténeti Szemle VIII/2 (2007)

hadvezér Zrínyi Miklós ifjúkori bécsi beszédét, amely a Lovagkirály tiszteletére hangzott el 1634. június 27-én. PUSKELY MÁRTA bizánci synaxarionok alapján mutatta be László király lánya, Szent Piroska (Eiréné) életútját.

A művészettörténeti diszciplína körébe tartozó előadások ugyancsak színes képet nyújtottak. A Magyar Anjou-legendárium Szent László- képeiről WEIILI TÜNDE tárt fel újabb eredményeket, a 14. századi nápolyi királyi udvar László-kultuszát PROKÜPP MÁRIA nagyívű referátuma illusztrálta és bizonyította. A Szentkirálynak a kunnal való küzdelmét ábrázoló Szent László-freskóciklusok közül a nemrég feltárt homoródkarácsonyfalvi freskót LÄNGT JÓZSEF elemezte saját felvételei alapján, SZALONT A Y JUDIT pedig a türjei festményt mutatta be az ottani premontrei prépostság történetének tükrében. JERNYET KTSS JÁNOS a későbarokk László-ábrázolásokról, BlZZER ISTVÁN a 20. század első felében keletkezett Szent László-ikonográfiáról értekezett. A Szent Lász- ló-herma történetéről, és a Hermát Győrbe hozó Náprági kapcsolatáról SZENTMÁRTONI SZABÓ GÉZA vázolt fel újabb részleteket a humanista főpap egyik levele alapján. A Hermát a közelmúltban restauráló VARGA PÉTER szintén több adalékkal járult hozzá a míves fejereklyetartó történetéhez.

Az irodalomtörténeti előadások közül MACZÁK IBOLYA a Szent László- és más szentek ünnepeire szóló prédikációk kapcsolatát, kompilá- ciós technikáját elemezte. KILIÁN ISTVÁN a latin nyelvű piarista László- drámák közül Szlavkovszky Benedek darabját értelmezte stilisztikai és barokk kabbalisztikai érdekességekkel kiegészítve. CZIBULA KATALIN előadása a magyar nyelvű iskolai és a korai hivatásos színjátszás Szent László-drámáinak király-portréját rajzolta meg. Ezekhez az előadásokhoz kapcsolódva a konferencia nyitónapján a PPKE BTK hallgatóiból álló Boldog Ozséb Színtársulat bemutatta Benyák Bernát A megszégyenült irigység. A^gZ Salamon magyar király című három felvonásos drámáját, mely eredetileg a nyitrai piarista gimnázium színpadán szólalt meg 1772-ben. Az 1074-ben, a mogyoródi csata előtt játszódó, erősen kiszínezett, és nagysikerű színpadi történetet PINTÉR MÁRTA ZSUZSANNA vezette be, ismertetve a drámaíró Benyák Bernát pályáját is. A darabot GODENA ALBERT rendezte, a jelmezeket — részben a Vasvári Múzeum állományából — KISS Borbála tervezte a diákszereplőkre. A színdarab végén FFJJES ILDIKÓ egyetemi hallgató (Piliscsaba) énekelte székely népi gyűjtésből származó dallamon a Dóri énekeskönyvből (1763—74) a Gyönyörködhetünk nyilván magyar népek... kezdetű historikus népéneket a Szent Korona égi eredetéről és a váci szarvasjelenésről.

KOVÁCS Andrea előadása középkori magyarországi kódexek alapján nyújtott teljes képet Szent László király liturgikus tiszteletéről. Az előadó saját énekével illusztrálta az esztergomi rítushoz tartozó, a Lovagkirály tiszteletére komponált, nemrég felfedezett magyarországi gregorián litur-