Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 2. szám - DOKUMENTUM - Nagy Gábor: "Illi victoriam canunt, nos tristes revertimur" (adalék 1598 tavaszának váradi eseményeihez)

Adalék 1598 tavaszának váradi eseményeihez

187

nem lépett. Innentől kezdve mindegyik váradi főkapitány protestáns. Az elsőt, Ghiczi Jánost utóbb Erdély kormányzójává tette István király. Öt követte Sibrik György, a levelet, amelyet a tragikus véget ért Gyulai Pál28 írt hozzá 1585. augusztus 29-én, Várad elestéig minden hivatalba lépő főkapitánynak felolvasták. 1588-ban Király György, 1592-től pedig Zsig- mond nagybátyja, Bocskai István felelt Váradért. Noha 1596 óta ismét Király gyakorolja a hatalmat, Szuhai István említett beszámolójuk egy pontjához odaírta széljegyzetében: a váradiak teljesen Bocskaitól függnek.29

Miután a magyarországi humanizmus történetében oly jeles püspökség30 kikerült a magyar királyok fennhatósága alól, azok betöltik ugyan a praelaturát, ám a püspökök soha nem foglalják el széküket. Erősödik közben a reformáció, itt kerül sor 1562-ben arra a zsinatra is, amelyik Melius Juhászt superintendenssé választja. A magyar királyhoz fűződő viszony egyik mélypontján, 1565-ben egyéb városokhoz hasonlóan Váradon is atrocitások érik a katolikusokat. Míg a tömeg Gyulafehérváron a dúlás során legalább Hunyadi, János király, a Barát és Izabella sírját megkímélte, itt Szent Lászlóét júniusban feltöri.31 A következő évben az említett tordai országgyűlés a váradi káptalanról külön is megemlékezik: ha Virágvasárnapig megtér, jószágait a fejedelemnek átadva maradhat, ha nem, nekik is távozniuk kell.

1569-ben itt zajlik Dávid Ferenc és Méliusz disputája, utóbb azonban igazán súlyos viszályba mégis a katolikusokkal keverednek a protestánsok. Bunyitay Vince érzékletesen írja le, másutt zajló vitából kiindulva miként jutnak el az események naptárkészítésen át addig, hogy 1587-ben — ebben az évben lép be a jezsuitákhoz Várad eredetileg protestáns szülötte, Pázmány Péter — a feltámadási körmenetet fegyverrel zavarják szét reformátusok Király Albert vezetésével.32 Megalázáson, bántalmazáson, rabláson,

28 Unitárius, Itáliában tanult, Bckes Gáspár titkára, utóbb Báthory István nemesíti. Történetíróként (Commentarius rerum a Stephano rege adversus magnum Moschorum ducem gestarum anno 1580) is ismert. A Báthory-famílián belüli vetélkedés részeként Boldizsár gyilkoltatja meg 1592-ben.

29 Bocskai egyébként birtokosa a környéknek (Kismarja, Szentjób, Kereki stb.) is.

311 Itt volt püspök Andrea Scolari, Vitéz János, utóbb fan Filipccz, vág)' a végrendeletében 203 saját szerzeményű könyvről megemlékező Farkas Bálint, az Aldus Manutius velencei nyomdásszal levelező Thurzó Zsigmond, 1567—1572 között az utóbb pozsonyi humanista köréről ismert Radcczi István, stb. A zavargás idején üresedésben van: az uralkodó I’cthe Mártont éppen április közepén helyezte át a győri püspökségbe.

31 Giovanandrca Gromo, János Zsigmond testőrparancsnoka szerint az éppen a városban tartózkodó uralkodó maga veri szét a csőcseléket. Az ereklyetartót Náprágy szerzi majd vissza és magával viszi, miután győri püspök lett, így látható ma a Szent László- herma.

32 Az erről készült egykorú feljegyzést lásd: BUNYITAY VINCE: A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig. Bp., 2003. (2. kiadás, továbbiakban: BUNYITAY, 2003.) TV.