Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 2. szám - DOKUMENTUM - Nagy Gábor: "Illi victoriam canunt, nos tristes revertimur" (adalék 1598 tavaszának váradi eseményeihez)

186

Egyháztörténeti Szemle VIII/2 (2007)

köztünk donationis titulo aut alio quaesito sub colore nemes jószágot és örökséget ne bírhassanak.” Jezsuitát még házánál sem tarthat senki, jezsuita „ez hazában nullo unquam temporum in successu admittáltassék, sőt ha vocatiora is ezen vigezésünk ellen ez országba béjönni merészelne, mindenkinek szabad legyen őket persequalni és marhájokban zsákmányt tenni.”21

Nemsokára az oszmán birodalom újból megtámadja a magyar királyságot. A védekezéshez a respublica Christiana részleges összefogásával létrejön a Keresztény Liga. Ehhez Zsigmond fejedelem is csatlakozik, az oszmánnal való szembefordulást Erdély várható pusztulása miatt ellenző — és Báthory Boldizsár kivételével nem katolikus — urakat pedig 1594-ben Bocskai István segítségével meggyilkoltatja. A rendek megtörése után ő is kihasználja hatalmi helyzetét: az 1595 tavaszán tartott, a ius ligatumról hírhedt országgyűlés érvénytelenítve e részben a Medgyesen elfogadott végzéseket beengedi a jezsuita atyákat Kolozsvárra, Monostorra és Fehérvárra.22 Erdély fejedelme elekor már a német-római császár szövetségese. Amit János királytól vagy utóbb Bocskaitól, Bethlentől a domus Austriaca megtagadott, neki megadja: hitvese főhercegnő, Magyarország apostoli királyainak leszármazottja.23 Zsigmond végül, miután 1590-ben a Gergely- naptárt is bevezettette protestáns többségű országában, 1597 tavaszán helyreállítja a gyulafehérvári püspökséget. Elére, miután e feladatot a jezsuita Carillo atya nem vállalta, „az utolsó humanista főpapot”, Náprágy Demetert24 választja ki.

Várad 1557-1597 között

A Forgách Simon25 vezette királypárti őrség hősies védelem után csak 1557 áprilisában adta fel a várat. Várad ezt követően a még nevesincs állam legfontosabb pontjává válik. Amiként a középkori Magyarországon az erdélyi vajdai méltóságból vezetett út királyi hatalomhoz (Hunyadi és Szapolyai),26 itt többnyire a váradi főkapitány válik az ország első emberévé. Váradon szolgált27 fejedelemmé választásáig Báthory István is. Őt bátyja, Kristóf követte — amíg a Lengyelországba távozó uralkodó helyébe

21 EOF,. ITT. köt. 236-248. p., itt: 239-240. p.

22 FOE. III. köt. 466—482. p., itt: 473. p.

23 Mária Krisztierna Habsburg (IT.) Károly főherceg és bajor Mária leánya (1574—1621), nagyapja tehát Ferdinánd, dédapja II. Ulászló, ükapja Albert, stb.

23 Ld. róla: JENET FERENC: Az utolsó magyar humanista főpap: Náprági Demeter. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 1965. 2. sz. 137—152. p.

25 A század második felének egyik legvitézebb katonája, a történetíró testvére (f 1598).

26 Ld. erről részletesen: MÁl.YUSZ IÍI.EMEK: Az erdélyi magyar társadalom a középkorban. Bp., 1988. (História Könyvtár) 12-13. p.

27 Ld. PÁLFFY GÉZA: Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány-helyettesek Magyarországon a 16—17. században (Minta egy készülő főkapitányi archontológiai és „életrajzi lexikonból”) In: Történelmi Szemle, 1997. 2. sz. 257-288. p., 286. p. (Mai tudás szerint azonban 1589-ben Király György volt a főkapitány, nem Báthory István.)