Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 2. szám - DOKUMENTUM - Nagy Gábor: "Illi victoriam canunt, nos tristes revertimur" (adalék 1598 tavaszának váradi eseményeihez)

182

Egyház történeti Szemle VIII/2 (2007)

duában járt egyetemre, ekkor a gyulafehérvári levéltárban dolgozik. A harmadik tudósító Rudolf egyik biztosa, a hajdan szintén paduai diák Isthvánffi Miklós. O azonban, noha rendületlen katolikus és a jezsuiták támogatója, egyetlen szóval sem emlékezik meg a Váradon történtekről Historiae címen ismert alkotásában.* 8

Erdély, 1598 áprilisa

Az 1597 decemberében megkötött prágai egyezménnyel Báthory Zsig- mond ismét lemondott az erdélyi fejedelemségről. Rudolf király a kormányzást egyik testvérére, Miksa főhercegre szándékozik bízni, ám a feltételekről még nem tudott vele megegyezni. Az átmeneti időszakra ezért három legátust küld, így érkezik áprilisra Erdélybe Bartholomäus Pezzen, Szuhai István és a már említett Isthvánffi. Az első udvari tanácsos, mindkét jog doktora, török ügyekben jártas, a második váci püspök és kamarai praefectus, a harmadik a magyar királyság rangban első világi méltósága helyén ítélkezik, röviden propalatinus.9 Megtörténik a hatalomátvétel: a fejedelem az országgyűlést tájékoztatja döntéséről, a legátusok letétetik a királyra a hűségesküt, majd ráveszik Mária Krisztierna főhercegnőt arra, hogy Miksa érkeztéig — segítségükkel — irányítsa a tartományt. Zsigmond útra kel Sziléziába, hogy birtokba vegye a neki járó hercegségeket, május elején maga Pezzen is visszaindul Rudolfhoz.

Várad, 1598 áprilisa

Mária Krisztierna tudomása szerint az itteni kálvinisták nem nézték jó szemmel, hogy a fejedelem egy templomot („ein Kirchen“) juttatott a katolikusoknak, de nem mertek semmit sem tenni. Értesülvén azonban Zsigmond távozásáról a Keresztjáró hét vasárnapján (ez abban az évben április 26-ára esett) felszólították a katolikusokat: „sie sollen sich aus der Stadt machen”.10 Baranyai Decsi — feltehetően a váradiak alább

SZILÁGYI Sándor. Bp., 1876. (továbbiakban: SZAMOSKÖZY.) Rerum Transylvanarum pcntadis V, lib. II.

8 Azonban, miközben az ő műve viszonylag hamar (1622) megjelent, Baranyai Dccsi cs Szamosközy töredékei csak a 19. század második felétől olvashatók nyomtatásban.

9 Az eredetileg kiválasztott, ám az utazástól visszalépő Nádasdy Ferenc (a „fekete bég”) helyett érkezik. Abban, hogy a hirtelen adódott döntési kényszerben éppen rá esett a választás, része lehetett a körülményeknek igen megfelelő alakjának: „pari tenore Palladem et Martem coluit”. Az idézetet Balásffi Tamás boszniai püspök rövid Isthvánffi- életrajzából való, a szöveg kiadása: Annales regum Hungáriáé ..., opera et studio: PRAY,GEORG!! ... pars IV., Vindobonae, 1768. 5—7. p.

111 A principissa levelét, amelyet édesanyjának írt május 25-én, idézi: VERESS ENDRE: Báthory Zsigmondné és a váradi kálvinisták. Különnyomat a Protestáns Szemle 1898. deczemberi számából, (továbbiakban: VERESS, 1898.) fi]—2. p., 3. jegyz. (A tanulmányra Fazekas Tstván hívta fel figyelmemet.) A Keresztjáró, másképp kérő napok (Rogationes) a Húsvét utáni 5. vasárnap (Vocem iucunditatis másképp Rogate) után következnek.