Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bánkuti Gábor: A jezsuiták 1965-ös "Világszolidarizmus pere"
176 Egyháztörténeti Szemle VIII/2 (2007) ról« lenne szó olyan értelemben, hogy ezzel az akcióval célt akarnak elérni: egyrészt: — elkeseríteni és elhidegíteni a papokat a megegyezés gondolatától (ez szabotázs szagú dolog lenne)... — bizalmatlanságot kelteni az őszinte jóakarat dolgában az állami szervek részéről... másrészt: sakkhúzás a Vatikán felé: íme a papok nem tartják magukat a megegyezés szelleméhez, az állam kénytelen eltávolítani ezeket az elemeket. Ezzel igazolódik, hogy a papság részéről vannak az akadályok a kialakuló jóviszony előtt... vagy: igazolni akarták, hogy az »erős kéz« politikája nem változott meg. vagy: a Szovjetúnióbani változások rezgéséről lehet szó itt is? Lehet, sőt valószínű, hogy ezeken kívül más okok vezettek erre az intézkedésre. Egy biztos, hogy nem a~ ügynek »sürgős« elintézni valójellege. Ezek mögött más valami komoly dolog van!!!! De ez még nem világos.”74 6.2. A Rózsa-per előkészítése — a vizsgálati szakasz Az operatív csoport és a vizsgálók szoros munkakapcsolata a per előkészítésének minden szakaszában működött. Az operatív tisztek előzetes tájékoztatást adtak a kihallgatandó személyek várható magatartásáról, visszajelezték a vizsgálat intézkedéseinek hatását, további adatokat szereztek be a vizsgálat igényeinek megfelelően, és nem utolsó sorban lehetőségük nyílott az ügyben beidézett tanúk és más személyek „operatív célból való tanulmányozására”.75 76 A vizsgálati terv négy fő kérdés tisztázását és bizonyítását határozta meg: az összeesküvés programja; a program megvalósítása (szervezeti felépítés, vezetés, utánpótlás biztosítása, konkrét ellenséges tevékenység); külföldi kapcsolatok; a bűncselekmény elkövetésének okai. A terheltekre egyéni intézkedési tervek készültek. A bírósági eljárás során nem használható, operatív módszerekkel szerzett adatokat — a dekonspiráció elkerülése érdekében is — különböző bizonyítási taktikák alkalmazásával, más úton szerzett adatok kombinálásával fordították jogi erejűvé.7(1 74 ÁBTL. 3.1.2. M-24450. „Tömör János”. 281-283. p. (Kiemelések az eredetiben.) 75 Tanulmányozás: a megszerzett adatok alapján annak megállapítása, bog)' a kiválasztott jelölt beszervezésének feltételei milyen mértékben adottak. ÁBTL. ÁB. 842. ÁÉK. A tanulmányban használt állambiztonsági szakzsargon feloldására ld. még: BANDI ISTVÁN: Adalékok a Pápai Magyar Intézet történetéhez, állambiztonsági módszertani megközelítésben. In: Egyhá^történeti Szemle, 2007. 1. sz. 174-188. p. 76 Elsősorban a III/c rendszabály (lakás lehallgatása) felhasználása jelentett problémát, mely önmagában nem képezett jogi bizonyítékot. A vizsgálati szerveknek azt kellett
