Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bánkuti Gábor: A jezsuiták 1965-ös "Világszolidarizmus pere"

A jezuiták 1965-ös „Világszolidarizmus“ pere

153

res2tül azokat sejtszerű csoportokba osztva tartotta a kapcsolatot. Külön elöljáró foglalkozott a novíciusokkal és a skolasztikusokkal. Csávossy rendi elöljáróival a belga és az olasz nagykövetségen keresztül tartotta a kapcsolatot. Figyelemre méltó, hogy amikor a Püspöki Kar megvonta az egyházmegyei keretben nem lévő szerzetesek gyóntatási és szentségkiszolgáltatási jogát,8 az említett csatornán keresztül a rend vezetőségének kérésére a Szentszék hivatalos felhatalmazást adott illegális misézési és gyóntatási joghatóságra a magyarországi jezsuita rend tagjai számára.9 Csávossy Elemér letartóztatása után, 1951-ben P. Pálos Antal, majd 1954 júliusában — P. Pálos letartóztatása után10 — P. Tamás János vette át a vezetést. Pálos letartóztatásáig általában minden tag ismerte a vezető személyét, Pálos őrizetbe vétele után csak a területi vezetők tudtak P. Tamás megbízatásáról, az esetleges letartóztatástól megóvandó. A későbbi események megértése szempontjából és a korszak egyháztörténetéhez is fontos adalék Pálos Antal Jámbor hűkével, a magyarországi bencés rend rendi tanácsosával 1954 júniusában készített tervezete. Ez egy megteremtendő titkos katolikus egyházi szerv létrehozásáról szól, amely esetleg alkalmazható lenne más népi demokráciára is. Az említett csatornán a Szentszékhez jóváhagyás végett eljuttatni kívánt tervezet egy magyarországi titkos missziós szervezet létrehozását szorgalmazta, melyet a feloszlatott szerzetesrendek tagjai és a papi békemozgalom javaslatára felfüggesztett világi papok képeztek volna. Valamint titkos püspök felszentelésére tett javaslatot, hogy a szerzetesi utánpótlás biztosított legyen A tervezett „katakomba egyház” — függetlenül a magyar egyházi hierarchiától — a Szentszék jóváhagyásával működött volna.11

nő kihallgatásáról, 1955. szeptember 8. Vácz Jenő vallomásának valóságtartalma más források által is ellenőrizhető, a textus eg}' államvédelmi kihallgatás kontextusában értelmezendő. Tüli Alajos kinevezésétől kezdve, a magyarországi tartományfőnökök a rend generálisától kapott különleges jogkörökkel rendelkeztek: rendtagot bocsáthatták cl, ill. vehettek fel, letartóztatásukkal számolva ők nevezeték meg már kinevezésükkor utódaikat” ÁBTL. 3.1.9. V-l 29284/3 Tamás János és tsai.

8 „Tisztelendő Aldozár Úr! Jelen soraimmal értesítem,hogy az állam és az egyház közötti megegyezés értelmében ön a mai naptól fogva semmiféle papi munkát nem végezhet. Kivéve szentmisét mutathat be, de kizárólag a hívek távollétében, zárt ajtók mögött. Kérem őrizze meg papi lelkűidét. Jézus Szívében jóakaró főpásztora: XY püspök.” Közli: PÁLOS, 1992. 69. p.

9 Csávossy Béla Elemér. BFL. XXV.4.a. (= Fővárosi Bíróság, titkos ügykezelés alól kivont perek iratai.) 001297/1951. — „Bizonyítékok”.

10 P. Pálost 1954 júniusában vették őrizetbe. A Budapesti Fővárosi Bíróság, a Magyar Népköztársaság elleni bűncselekményekért „külföldi szervezet részére adatközlés, folytatólagosan elkövetett hűtlenség, a Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése, valamint közokirat hamisítás és a devizagazdálkodás rendjét sértő bűn- cselekmény” 17 0) évi börtönre ítélte. lxf: Pálos Antal. BFL. XXV.4.a. 005006/1955.

11 „Az illegális csatorna átfogásával sikerült megakadályozni a tervezet Vatikánba való kijuttatását.” (ÁBTL. 3.1.9. V-129284/1 Tamás János és tsai. Ld. még: Tamás János és társai. BFL. XXV.4.a. 005248/1955.) A tervezetről Pálos Antal nem tesz említést egyik