Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Jaross Béla a békemozgalom éveiben

Jaross Béla a békemozgalom éveiben 143 tisztelendő, illetve, hogy a tanácskozás vezetője a kultuszinspektor [Vásári] László volt. Az Adorján Károly által elküldött kész dolgozat a békeharcról szintén gyanús lehette volna. Kivonatolt, a jegyzőkönyvbe is feljegyzett tartalma a következő volt: „azok a bütykös lábak, amelyeket nagycsütör­tök a Mester megmosott és csókjával illetett, azok parancsot kaptak, hogy amely házba belépnek, köszöntsék reá a békét: békesség a háznak. Mine­künk Krfisztus] papjainak a békeharc akcióban fel kell ismernünk a Krisz­tusi vonásokat és a háborús őrülettel szembeni irtózattal eltelve Isten áldását esdeni arra .” S hogy a sor teljes legyen, az is furcsa, hogy a hoz­zászólók közt ott találjuk Kajtsa Ferencet alsócsernátoni plébánost,60 akivel az alábbiakban foglalkozunk részletesebben. A törvényesség látszatát elnyerő, az államhatalomnak behódoló köz­ponti egyházkormányzatnak a következő lépése az volt, hogy a fontosabb plébániákon a régi embereket a behódoló személyekkel kicseréljék. Ma­rosvásárhely esetében ez Jaross Béla félreállítását jelentette. Még az esperesség alakuló gyűlését megelőzően Jaross Béla megkapta az 1734/1952 számú61 leiratát Adorján Károly általános helynöknek, ami­re 1952. augusztus 8-án válaszolt.62 A válaszlevél63 tartalma alapján Ador­ján Károly a marosvásárhelyi hitéletben és közvéleményben tapasztalt zavarok miatt már három alkalommal is komolyan foglalkozott a vissza­vonulás lehetőségével. Visszavonulásának színlelt latolgatásával igyekszik rávezetetni Jaross Bélát, hogy hasonló lépésre szánja el magát. A terv működőképesnek bizonyult. Miután Jaross rámutat, hogy a hitéleti zava­rok nem oly jelentősek, mint amilyennek az Adorjánhoz érkezett névtelen jelentésekből tűntek, továbbra is problémát jelent a törvényes joghatóság kérdése. „Most már tagadhatatlanul megállapítható a két vonalvezetés s miután mindkét fél jóhiszemű és tisztalelkű s mindkettőnek vannak ada­tai, üljenek össze, — nem lesz nehéz, mert tények és dátumok állnak ren­delkezésre [...] A HÍVEK igénylik vasárnapi szentmiséjük, havonkinti lelki tisztulásuk biztosságát, megnyugtató, ünnepi élvezését. A PAPSÁG látva, hogy ez már több, mint »tünet«, hogy ez már dogmatika, a kódexxel él és fekszik, — ez lopja meg álmát s az efölötti tépelődés, töprengés ag­gasztja; Domine salva nos, perimus [...] s várja hivatott ajkakról Jézus válaszát.”64 A leirat második pontjára térve Jaross a következőket írja: „az irat következő szakasza konkrét javaslatot vár tőlem a helyzet elrendezé­60 Állomáshelye nem tartózik a marosvásárhelyi esperességhez. 61 Maga a leirat az eddigi kutatások során még nem került elő, viszont jaross Béla válasz­levele alapján főbb vonalaiban rekonstruálható a tartalma. 62 MFP, Pfi. 1952 - 82. 220/1952. Jaross Béla levele az Ordináriátushoz, Marosvásárhely, 1952. augusztus 8. 63 Jellemző, hogy sem ekkor, sem a többi levelében a címzésnél nem használja a személy­es megnevezést, hanem az intézményhez - Ordináriátus — intézi válaszát. 64 Ennek „a hívatott ajkakról” történő válasznak a megadására érkezett tehát októberben Faragó Marosvásárhelyre.

Next

/
Thumbnails
Contents