Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Jaross Béla a békemozgalom éveiben

jaross Béla a békemozgalom éveiben rágalmazás révén háborús uszítónak nyilvánították.”18 1950. április 23-án a Romániai Magyar S%v aznapi számában a „becsületes és békeszerető” emberekhez szóló felhívás jelent meg, amelynek tatalma — Jaross Béla jelentése szerint — annyira elfogadható, hogy ha nem kötné a kánoni disz­ciplína, akkor aggály nélkül aláírná. „Az Egyh[áz]mjegyei] Hatóságnak a Rjomán] N[ép]K[öztársaság] állandó Békevédelmi Bizottságában nem szerepeltetését arra magyarázzuk, hogy nem nyervén még autorizációt hivatalos képviselet hijjával maradtunk.” Az Egyházmegyei Hatósághoz írt levelében a továbbiakban jelzi, hogy a Békebizottság kérésének eleget téve a húsvéti prédikációkban a témát kihangsúlyozták, az aláírást viszont mindaddig halasztják, még az Egyházmegyei Hatóság rendelkezését meg nem kapják. Jaross Béla az egyöntetűség biztosítása miatt kéri — amennyi­ben lehetséges — a feloldó rendelkezést. Addig marad a halogatás.19 Aprilis 23-án már a legszigorúbb titoktartás mellett küldi tovább az esperesi kerü­let papjainak a következő rendeletet: „Ma reggel 6 órakor kaptam a ható­sági intézkedést, hogy az ú[gy]n[evezett] Boga20-béke körlevél intézkedé­sei21 mai nappal az értesítés vétele órájától hatálytalaníttatnak. Benne értetik az ima is — és bármi jött vagy jövendő békeakció — Minden s már a mai istentiszteleteken is!”22 A Kultuszminisztériumhoz küldött áprilisi levélnek a szószékről való ismertetését hivatalosan betiltották az állami szervek, s még április folya­mán, 27-én összehívták a marosvásárhelyi Békekongresszust „azon céllal, hogy a törvényes egyházi elöljáróságot ellentétbe helyezzék egy laikusok­ból és papokból álló csoporttal. Azonban akik részt vettek a kongresszu­son időközben siettek kifejezni az egyházi hatóság iránti alávetettségüket és hibájuk jóvátételére való készségüket” — fogalmaz Pacha Ágoston, működési jogát vesztett temesvári püspök. Levelében arra is rámutat, hogy sok pap, akiket nem lehetett idejében figyelmeztetni, vagy akiket állandóan zaklattak, aláírták a békefelhívást, s csak néhány hét múlva érte­sültek meglepődve az újságokból, hogy az Egyház által szakadárnak mi­nősített mozgalom tagjai. Mindezek alapján jelzi, hogy a kormány nem a hivatalos egyházi vezetőséget, hanem az attól elszakadókat akarja támo­gatni. Ezért kéri a híveket, hogy kitartsanak, s ne szakadjanak el a törvé­18 MFP, Pfi. 1950. — Pacha Ágoston püspök körlevele, Temesvár, 1950. június 4. 19 MFP, Pfi. 1950. — 49. 70/1950. Jaross Béla levele az Egyházmegyei hatósághoz, Ma­rosvásárhely, 1950. április 13. 20 Boga Alajos és a többi titkos ordinárius joghatóságáról a későbbiekben részletesebben. 21 Boga Alajos (1886-1954), az egyházmegye általános helynöke volt. Bogától a Kultusz­minisztérium 1950. március 28-án kelt levelében propagandaszerű, a békéről szóló kör­levél kibocsátását kérte. Boga XII. Pius pápa karácsonyi békeszózata alapján írta meg körlevelét április 10-én, s elítélte azokat a békcgyűléseket, amelyeken a pápa ellen nyi­latkoztak. Nemsokára, május 10-én letartóztatták. — MARTON-jAKABFFY, 1999. 117. p. 22 MFP, Pfi. 1950-51. Ikt. nélk. Jaross Béla értesítője az esperesi kerület plébánosaihoz, Marosvásárhely, 1950. április 23.

Next

/
Thumbnails
Contents