Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hollósi Gábor: A debreceni Jog- és Államtudományi Kar Egyházjogi Tanszékének története (1914-1949)

A debreceni Jog- és Államtudományi Kar Egyházjogi Tanszékének 1 19

Budapest, 1947. évi szeptember 14.-én.

A miniszter rendeletéből: dr. Zsebők Zoltán miniszteri osztályfőnök

Ami ezután következett, abból már az oktatásigazgatásban eluralkodó anarchiába tekinthetünk be, mivel a minisztérium az új pályázatot októberben hatályon kívül helyezte, ám novemberben a kart már e határozat „tárgytalanságáról” értesítette.7

Valószínűleg Papp Géza levelére (ld. mellékletben), valamint mert az egyetem hittudományi karának állásfoglalása szerint református vallású egyházjogász szükséges a tanszékre, a minisztérium előterjesztést tett az ő kinevezésére. A miniszter (Ortutay Gyula) utasítására azonban hamarosan visszavonta a javaslatot, s a pályázatnak december 15-ig szabad folyást hagyott. A tanszéket sohasem töltötték be: a jogoktatás közelgő reformja az egyházjogot eltörölte, és a debreceni jogi kar működését is „szüneteltette” az 1949/50. tanévtől kezdődően. Sz. Kun Béla ezt már nem érhette meg az egyetemen, mert 1948 júniusában méltatlan rágalomhadjárat indult ellene.

Nagy József egyenesen a miniszterhez juttatta el azt a beadványt, mely szerint az idős tanár és farkas falvi Farkas Géza, a tiszáninneni református egyházkerület főgondnoka megakadályozták, hogy dr. Szabó Zoltán sárospataki református főiskolai tanárt sub auspiciis avassák doktorrá. Pusztán a „Korán sötétedik” című könyvhöz írt előszava okán, mely 1932-ben hagyta el a nyomdát, s melynek egyik lapján állítólag ez állt: „Nem tűrhetjük, hogy egyesek kisded játékokat játszanak, és néhány- an dőzsöljenek, míg milliók nyomortanyákon élnek és várják a kenyeret.” Továbbá — hangzott a hazug vád — „Kun Béla előbb Tiszáról majd Horthyról írta a hódoló írásait és könyveit, s így lett jó későn egyetemi magántanár, majd egyetemi tanár, mindig a legfelsőbb körök voltak a témái s diákságnak sok kellemetlenséget okozott. Farkas Géza hasonló személy volt Patakon. Mindketten a tanárok ellen is áskálódtak...”8 A dékán a rektor tudakozódására novemberben jelentette, hogy a kar úgy vélte, hogy a minisztérium korábbi leiratát pusztán tudomásulvétel végett

7 A tanszék betöltése: IIBML. VIII. 1/B. 2789/1946-47. 100. d. |'46/47. XXVIII. rk. ü.

(júl. 25.)| — Sz. Kun Béla idézett jelentése: Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MÓL.) XIX-I-l-h. (= A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Egyetemi és Tudományos Főosztályának iratai.) 116.751/1947. 73. d. (kelt: 1947. máj. 30.) — Az új pályázat kiírása (az idézet): IIBML. VIII. 1/B. 207/1947-48. 101. d. (116.751/1947. VI. 1. VKM) — A hatályon kívül helyezés és annak hatályon kívül helyezése: 612 és 613/1947-48. 102. d. (149.271/1947. és 166.884. VI. 1. VKM).

8 A sárospataki illetőségű Nagy József beadványa (1948. jún. 6.): IIBML. VITT, 1/B. 816/1948-49. 20. d. — A könyv szerzői: Nagy István, Haller Gábor, Stéphán László és Kárász József, négy diák. — Az idézett rész: 29. p.