Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 1918-ban

36

Egyháztörténeti Szemle VIII/1 (2007)

A szlovének hozzávetőlegesen egynegyed része az evangélikus vallást követte. Az ő nemzeti eszmeiségük lényegesen eltért az öntudatosan szlovén, Murán-túli honfitársaikkal kapcsolatot kereső katolikus papokétól, mivel nem tartották természetes hátterüknek a katolikus Szlovéniát. „Bezárkóztak a saját archaikus írásmódjukba és nemzeti tartalomként megragadták a vendséget.” — írja róluk Fujs Metka.201 * Esetükben nem igaz Salacz Gábor megállapítása, miszerint a nemzetiségek katolikus része hűségesebb volt Magyarországhoz protestáns társaiknál.

Ez a nagyon lényeges nemzettudati eltérés eltérő hozzáállást eredményezett az 1918-as eseményekhez is az evangélikus és a katolikus papság esetében. Az evangélikus lelkészek egyáltalán nem lelkesedtek a Jugoszláviához való csatlakozásért,2112 hiszen a döntő többségében katolikus honfitársaikkal és a horvátokkal való egyesülés — az ortodox szerbekről nem is szólva! — vallási téren semmi jót nem ígért nekik, az egységes nemzettudat pedig egyáltalán nem élt jelentős tényezőként bennük. így hát maradt számukra az eddig is sokvallású, jelentős protestáns lakossággal bíró Magyarországhoz való tartozás alternatívája, amelyet Kapi püspök és emberei fentebb ismertetett magyar nemzeti agitációja csak még jobban megerősíthetett. A Muraszombat-vidéki evangélikus gyülekezetek vezetőségei el is ítélték Kleklék politikáját és „bomlasztó” tevékenységét, kijelentve, hogy ragaszkodnak Magyarország területi integritásához és tiltakoznak minden elszakítási törekvés ellen, valamint kimondták, hogy egy esetleges népszavazás esetén a szlovén evangélikusság feltétlenül kiállna Magyarország mellett. A lelkészek és a tanítók az esperes kérésére — aki feltehetően Kapi püspök utasítását követte — meg is ígérték, hogy mindent megtesznek, hogy a népet a magyar haza iránti hűségben megtartsák. Azonban néhány szerény, helyi jellegű kívánságuk nekik is volt: a felsőcsalogányi gyülekezet váljék önállóvá, Tótkeresztúrt és vidékét csatolják vissza a muraszombati választási kerülethez és a Magyarország mellett agitáló káplánok fizetését emeljék fel. Javaslatokat is tettek a nép Magyarországhoz való hűsége érdekében: számos állami elemi iskolát állítsanak fel a Vendvidéken mielőbb, valamint indítsanak az ügy érdekében külön propagandát egy vend nyelvű evangélikus naptár és egy felekezeti jelleg nélküli hetilap kiadásával.203 204 Kapi püspök felkarolta a kérésüket és próbált a kormánynál közbenjárni érdekükben.2114

Láthatjuk, hogy a szlovén evangélikusok, különösen a lelkészek, maximális hűséget tanúsítottak Magyarország iránt. Ennyire egyik nemzeti“> Fujs, 2000. 76. p.

™ Fujs, 2000. 73. p.

203 EOL. Vasi Közép egyházm. 29. cs. 24.XXXI/1918/19 A Muraszombat vidéki evangélikus gyülekezeti vezetőségek gyűlésének jegyzőkönyve (1918. november 21.)

204 RL. C/197 29. d. 1918. 1-180. cs. Kapi Béla 1918. november 23-i levele