Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Albert András: A 18. századi erdélyi református zsinatok a Bod-kéziratban

80 Egyháztörténeti Szemle VIII/2 (2007) Az 1745. évi zsinat Június 27-én Désen tartatott meg a Generalis Zsinati gyűlés, Deáki Filep József vezetésével. 1. „Enyedi Kollegyiomb(eli) cultus...”; 2. „De bonis ecclesiast(icis)..3. „De Poenitentibus...”50 Bőd Péter három zsinati végzést jegyzett le kéziratában. Az 1. végzés előírja, hogy a nagyenyedi kollégium diáksága a templomban, a gyülekezet körében vegyen úrvacso­rát, ne külön a Kollégiumban. A 2. végzés megerősíti az ótordai zsinat végzéseit (1740) az egyházközségi házas telkekről, s kimondja, hogy az azokat bérlők a díjakat az espereseknek fizessék be. A 3. végzés az eklézsiakövetést a szokás szerint fenntartja. Az 1745. évi dési zsinat azt hangsúlyozta, hogy az egyházi ingatlanok, javak, jövedelmek az esperes ellenőrzése alatt álltak és azokra az espereseknek kell vigyázniuk. A felü­gyelet az esperes joga, amelybe senki sem avatkozhat bele. Ezt hangsúly­ozza a 3. végzés, amely az esperesek jogait védte.51 Egyes patrónusok a helyi kurátorokkal és presbiterekkel egyetértve az egyházmegyei kurátorok jóváhagyásával, az esperes megkerülésével rendelkeztek az egyház ingat­lanjai, vagyonai és jövedelmei felett. Az autonóm jogú egyházközségek­ben ezt rendszerint gyakorolták, de a zsinat nem tűrte el, hogy' ez általá­nossá legyen az egyházban és az esperesnek, parciálisnak az egyházi vagyon kezelésében biztosított törvényes joga illuzórikussá váljék, és eré­50 „LVIII. Desi Synodus Generalis 1745 27 (unii. Az Enyedi Kollcgyiombeli cultus. Fájlalja a Szent Generális Fogy a Nagyenyedi Nemes Kollegyiom a régi kegyesség s Isteni tiszteletnek gyakorlásának és az Úri Szent Vacsorának ki szolgáltatásának hellyét megváltoztatta és amit az előtt az egész ckklésiaval együtt a Templomban vittenek végben már a Kollégyiomban viszik véghez holott eleitől fogva ebben a Szent Munká­ban az Enyedi számos és népes ekklesia a Kollégyiommal a szép egyességet követte és megtartotta . Külömbcn is ezt az szép harmóniának megváltoztatását Tiszteletes Püspök Urunk és a Szent Generális híre nélkül s conscnsussa nélkül nem kell vala tse- lekedni. Azért minthogy az a dolog az Ekklésia megsértetésére és botránkozására va­gyon imponálja a Szent Generális azoknak kik abban változtatásban forognak dcsistal- janak ettől az új Praxistól és tartsák meg ő kegyelmek a szép egyességet mely eleitől fogva az Ekklesia és a Kollegyiom között megtartatott. De bonis ecclesiasticis. A Désen celebrált Szent Synodus Generalis imponálja, hogy a mclly ekklesiakban az Ekklesiaknak akárminémű Bonumi Rétek, szántó földek , ben az hellységben örökségek fundusok légyenek , azokban a nunc in perpetuum senki ne disponaljon , a fundusra lakot ne szállítson, onnan ne amovealjon a Tiszteletes Senio- ron kívül azé az egész dispositio. Ezek confirmálják az ó Tordai Generalis végzését is anno 1740 25 Septembris in haec verba: Az ecclesiasticus funduson lakóktól eddig az esperesnek járni szokott Taxak maradjanak rá eo statu , melly ben voltak külömbcn semmi innovatio vagy' immutatio ebben meg nem engedtetik. De Poenitentibus. A Poenitcnsek kanonink és a becses emlékezetű fejedelmek idejé­ben való Szent Praxis szerint két két hétig járjanak fel tempore reconciliationis és nem magános hely’en , hanem a templomokban légyen a Reconciliatio, mint a Nagy' Batzoni Generalis Synodus is ezt determinálta , nisi dispensatio superintendentis accesserit.” BOD: Consistorialia... LVIII. 1745. évi zsinat. 51 Illyés. 233. p.

Next

/
Thumbnails
Contents