Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 1918-ban

32

Egyháztörténeti Szemle VIII/1 (2007)

perhorreszkálni fognak. (...) De a ravasz románok igen óvatosak s azért nagy okossággal kell feléjük közeledni.” — javasolja a prímás.175

A ruszinok

Közismert, hogy még a 20. század elején is a ruszin értelmiség döntő többségét a görög katolikus papság alkotta, amely befolyása alatt tartotta gyakorlatilag az egész népet és így a forradalom időszakában is a ruszin politikai mozgalmak természetszerűleg elsődlegesen hozzájuk kötődtek. Három ruszin politikai irány létezett ekkor: a magyar-, az ukrán- és a csehbarát. A forradalom győzelme után közvetlenül az első jutott a legnagyobb szerephez, november 9-én Ungváron megalakult a Magyarországi Rutének Néptanácsa Gábé Péter és Volosin Ágost kanonokok vezetésével.176 A tanács legfőbb programpontja a Magyarország területi integritásához való ragaszkodás volt, amelyet a december 10-i budapesti ruszin nagygyűlésen is lelkesen hangoztattak.177

Bár az ungvári felsőklérus kezdeményezte a szervezetet, de Novák István eperjesi püspök és káptalanja is elfogadta a néptanács programját minden fenntartás nélkül.178 A legtöbb ruszin pap a Magyarországhoz való hűség mellett foglalt állást, például a máramarosi ruszin nemzeti tanács Illés Andor és Szabó Endre vikárius vezetésével jelentette be csatlakozását Magyarország területi integritásának követeléséhez,179 de így tett Sáros vármegye papsága és tanítósága is180 és általában papjuk vezetésével a községek is sorra kijelentették ezt.181 Általában jellemző a zellői parochus véleménye: a ruszinok hűségesek Magyarországhoz, de sürgősen segíteni kell nyomorult helyzetükön, mert ha nem, az ellenségnél fogják boldogulásukat keresni.182 Azonban nem volt kizárólagos ez a vélemény. Huszt központtal eg)' ukranofil irányzat bontakozott ki, ahol november 10-én kimondták a ruszinok Ukrajnához való csatlakozását, majd november 17-én az ungvári Magyarországi Rutének Nép tanácsával szemben „ellen-nemzeti tanácsot” alakítottak, január 21-én pedig a huszti népgyűlés Központi Ukrán Tanácsot szervezett.183 Bár ennek vezetői között név szerint nem ismerünk papi személyeket, de Hajdú Tibor utal rá, hogy a ruszin papság ebben is nagy szerepet játszott.184 A harmadik, csehbarát

175 PL. Csernoch 1919 D/c 1311. sz.

176 Görög Katbolikus Szemle, 1918. november 10. 1. p.; DARÁS GÁBOR: A Ruténföld elszakításának előzményei 1890-1920. H.n., é.n. [1936] (továbbiakban: DarÁS, 1936.) 98. p.

177 Görög Katbolikus Szemle, 1918. december 15. 2-3. p.; PL. Csernoch 1919 D/c 400/a. sz.

178 Görög Katbolikus Szemle, 1918. november 10. 12. p.

179 DARÁS, 1936. 99. p.

180 Alkotmány, 1918. november 3. 5. p.

181 Görög Katbolikus Szemle, 1918. november 24. 2. p., december 1. 4. p.; DARÁS, 1936. 99. p.

182 Alkotmány, 1918. november 17. 15. p.

183 DARÁS, 1936. 103. p.

184 Hajdú, 1968. 423. p.