Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 1918-ban

22

Egyháztörténeti Szemle VTII/1 (2007)

gyarországon belül kívánt szlovák autonómiát117 és hívei körében lelkésztársaival élénk agitációt is folytatott ennek érdekében.118 De tudunk más evangélikus lelkészekről is, akik nem támogatták a csehszlovák törekvéseket.119 A Kishonti egyházmegye gyülekezeteinek egy része is szembehelyezkedett a csehbarátsággal és kijelentették, hogy „tót köztársaságban tót egyházat akarnak”.120 De néhányan még az elszakítás után is hűek maradtak a Magyarországi Evangélikus Egyházhoz: Halmi Béla somorjai és Jánossy Lajos komáromi lelkész nem volt hajlandó csatlakozni a megalakuló Szlovák Evangélikus Egyházhoz, amit pedig sok magyar lelkész megtett kényszerből.121

Azonban az Evangélikus Egyháznak nemcsak a Felvidéken éltek szlovák nemzetiségű hívei, hanem egy tömbben az Alföldön, Békés vármegyében is. Természetesen őket sem hagyták érintetlenül a politikai változások. Bár a Csehszlovákiához való csadakozás számukra földrajzi helyzetüknél fogva lehetetlen volt, de az egyik, magyargyűlölő tótkomlósi lelkész — csak hogy' Magyarországhoz ne tartozzanak — megpróbálta a területet a majdani Jugoszláviához, majd pedig Romániához csatoltatni.122 Állítólag Szeberényi Lajos Zsígmond békéscsabai esperes — akit még evangélikus kormánybiztosnak is jelöltek! — és Hodlicska nagylaki lelkész szintén mindent elkövetett, hogy a románok a Tiszáig bekebelezhessék a területet, állítólag Szeberényi egy' Varga nevű altiszt közvetítésével még írásban is felajánlotta a románoknak Békéscsabát.123

De ezen feltételezésekkel ellentétben arra írott dokumentummal is rendelkezünk, hogy a november 10-i bodzásújlaki alföldi szlovák gyűlésen — melynek jegyzője Starke Sámuel tiszapéterfalvi plébános volt — nyíltan kimondták, hogy mivel független országot területükön létrehozni nem tudnak, így ahhoz csatlakoznak, amelyik ezen a területen a leghamarabb megalakul a jövőben. De egyébként rokonszenveztek a csehszlovák törekvésekkel, erre utal, hogy a gyűlés jegyzőkönyvében üdvözölték a prágai csehszlovák kormányt. A nyelvi, oktatási, közigazgatási és nemzetiségi jogok mellett evangélikus egyházi követeléssel is felléptek: szlovák püspök kinevezését kérték.124

1,7 Evangélikus L-ap, 1918. november 23. 4. p.

118 EOL. Raffay Sándor hagyatéka 3. d. 3. cs. Geduly Henrik 1918. november 24-i levele.

119 Banczik Sámuel rimakokovai és Krumpecz István hontudvarnoki lelkész ("Evangélikus Lap, 1918. november 23. 4. p.), a Miava környéki lelkészek (PL. Csernoch 1918 D/c 5995. sz.)

120 Alkotmány. 1918. december 18. 10. p.

121 EOL. Raffay Sándor önéletírása 21. p.

122 EOL. Békési egyházmegye közgyűlési jegyzőkönyve (1920. május 20. 4.)

123 EOL. Raffay Sándor önéletírása 21. p.

124 EOL. Arad-Békési egyházm. 11/22. Átiratok egyházmegyei hatóságoktól. 1918. november 10-i jegyzőkönyv.