Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szabó Csaba: "Nyíri" és "Keleti" - Keresztes. Adalékok a görög katolikusok 20. századi történetéhez

Szabó Csaba: „Nyíri” és „Keleti”

199

őrizték a hírszerzőtiszt jelentéseit megbeszéléseikről és a lezajlott anyagátvételi találkozókról.22

A laikus olvasó azt gondolhatná, hogy a „Nyíri” által megszerzett információk semmi különöset sem tartalmaznak. A PMI belső életéről, a tanárokról, a többi hallgatóról, a PMI-t felkereső hazai és külföldi papok, főpapok látogatásairól szólnak. Néha üzenetekről, pénzadományokról is értesült, amelyeket magyar emigránsok vagy külföldiek akartak Magyarországra eljuttatni. Minden olyan eseményről, személyről beszámolt, amelyek a Vatikánnal és a Keleti Intézettel kapcsolatosak voltak. Fontosak a római magyar papi emigrációt érintő jelentések is. Azonban a hírszerzés lényege éppen az, hogy minél több információt összegyűjtsenek, még ha azok önmagukban nem is tűnnek olyan fontosnak. Aztán az információk kiértékelése, szelektálása, a megfelelő helyre történő eljuttatása során ösz- szeáll a kép. Vagy el lehet „raktározni” az információt és mint egy adatbankban, akkor veszik csak elő, amikor a hírszerzésnek, a hazai és külföldi társszerveknek szüksége van rá, vagy újabb fontos adatok futnak be, amelyek árnyalják, átalakítják az addigi ismereteket. Az ügynök jelentéseiből a tartótiszt „információs jelentést” készít, azaz feldolgozza, megjegyzésekkel látja el. Gyakran olvashatjuk például, hogy a jelentést „felhasználtuk felső és társszervünk tájékoztatására.” Az ügynöki és az információs jelentéseket a BM III/I—6. osztály kiértékelte, feldolgozta, ugyanis a hírszerzés 6. osztálya végezte a tájékoztatást, értékelést és elemzést. Dudás Miklós görög katolikus püspök római látogatásával kapcsolatban például: „A jelentés értékes. A Rómába látogató magyar egyházi személyiségek tevékenységére vonatkozó információkra a jövőben is igényt tartunk.”23 Előfordult egy alkalommal, hogy az ügynökkel tartott megbeszélésen részt vett a belső elhárítás tisztje is, méghozzá nem más, mint a Keresztes Szilárdot beszervező Barát Tibor, a BM III/III—1. osztály időközben alezredessé előléptetett nyomozója.24

Érdekes megvizsgálni azt is, hogy milyen a „Nyíri” által készített jelentések nyelvezete, stílusa. A rendkívül intelligens ügynök jelentéseiben is mindig pontosan, tárgyilagosan ugyanakkor választékosán, olvasmányosan ír. Egyáltalán nem felszínes vagy locsogó, mindig a lényegre koncentrál és azt világosan meg is fogalmazza.

Különösen fontos szempont „Nyíri” tevékenységének megértéséhez az általa írt jelentések információtartalmának, „Nyíri” együttműködésének vizsgálata. Keresztes Szilárd, alias „Nyíri” fedőnevű ügynök viszonylag szűk körben mozgott, ennek ellenére nem kell alábecsülni beszámolóit.

22 Anyagátadási találkozó: A rendkívüli találkozó speciális esete, amikor tárgyalás és eligazítás nélkül — az ismeretség tényét is leplezve — nyilvános helyen anyagátadás-átvétel történik; például: szórakozóhelyen, villamoson, áruházban, moziban stb. A megbeszélésre az operatív helyzet vagy valamelyik fél konspirációs helyzete nem ad lehetőséget.

23 ÁBTL 3.2.3. MT—1915/1. 21. A BM III/I/6—T alosztály értékelő jelentése, 1968. augusztus 18.

24 ÁBTL 3.2.3. MT—1915/1. 49. A BM III/I—4 osztály jelentése, 1969. szeptember 8.