Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bandi István: Adalékok a Pápai Magyar Intézet történetéhez, állambiztonsági módszertani megközelítésben

180 Egyháztörténeti Szemle VIII/1 (2007) A tisztek a megfelelő tanulmányozás után kiképzési tervet26 dolgoztak ki. A terv engedélyezése után a megfelelő operatív szerv segítségét igény­be véve biztosították a kiképzés helyszínét. Az elméleti előírás szerint: „A felkészülés időigényét pontosan (órarendszerűen) kell megtervezni és a szükséges időt biztosítani. A felkészítés több napot, esetleg heteket vehet igénybe. Ez szükségessé teheti, hogy kivonással legalizáljuk a hálózati személy idejét (tanfolyam, vidéki kiküldetés, stb.). A felkészítésre csak „K” vagy „T” lakás vehető számításba.”27 A gyakorlatban előfordult, hogy szállodában tartották meg a kiképzést 2-3 nap leforgása alatt, olyan védett helyen, amely megfelelt a konspiráció szabályainak. A külföldön végzendő hálózati munkára az alábbiak szerint képezték ki az ügynököt: A kiképzésen feldolgozott témák három nagy területre fókuszáltak. Először a politikai továbbképzésre, a nyelvi képzésre vagy továbbképzésre, valamint a szakmai-operatív kiképzésre. A második kép­zési témakör fel sem merült a telepítési kiképzés során. Bevezetőnek álta­lában a szocialista hírszerzésről esett szó, ideológiai alapon vizsgálták azt, hogy' miért van szükség a szocialista hírszerzésre. Az ideológiai nevelésre akkor tértek ki, amikor a jelöltnek ecsetelték azokat az elvárásokat, ame­lyeket a munkatársakkal szemben támasztanak. A célterületnek megfelelő­en ismertették az olaszországi bel- és külpolitikai helyzetet, Olaszország nemzetközi szerepét. Kiegészítették a Vatikánról, vezető személyiségekről szerzett tudást, és végül bemutatták a Magyar Népköztársaság és a Vati­kán közötti viszonyt. Külön kitértek a magyar papi emigráció helyzetére, tevékenységére és a vezető személyiségekre. A szakmai-operatív területen belül külön fejezetet alkotott a kikép­zésben az állambi^tonsági alapismeretek bemutatása: Az ügynököt a rá váró feladatoknak megfelelően szembesítették a konspiráció és a legenda fo­galmával és az állambiztonság számára fedésben végzendő munka sajátos­ságaival. Részletesen foglalkoztak a kapcsolatépítés, kutatás, tanulmányo­zás módszereivel és szempontjaival, a kiválasztás, megismerkedés és a folyamatos kapcsolat megteremtésével, ezek feldolgozásával, tippkutatás- sal, hírforrások28 elemzésével.29 Ismertették az információszerzés módsze­26 ABTL AB. 842. AEK. Kiképzési terv — a hálózati személy szakmai — operatív — kiképzésének tema­tikáját, a kiképzés eszközeit és módszereit tartalmazó okmány. A kiképzés mértéke, mélysége arányban áll a betöltendő hálózati funkció által támasztott kvalifikáltsággal. A terv teljesítését a minősítés tartalmazza. 27 ÁBTL ÁB. 313. PETRESICS-GERGELY, 1980. 37. p. 28 ABTL AB. 842. ÄEK Hírforrás — mindazoknak az adathordozóknak az összessége, ahonnan (amelyekből) a hírszerzők és a biztonsági szervek az érdeklődési körükbe tartozó adatokat meg­szerzik. 29 ABTL AB. 842. AEK Elemzés — az állambiztonsági szempontból fontos információk logikai absztrakció útján elemeire való felbontása a meghatározó okok felkutatása a meghatározó okok felkutatása érdekében. Az elemek önmagukban és összefüggéseikben történő vizsgálat abból a cél­ból, hogy feltáruljanak az ellenséges tevékenység, a káros tendencia kialakulásában szerepet játszó lényeges tényezők. Elegendő mennyiségű és ellenőrzött információn (információkon) kell alapul­

Next

/
Thumbnails
Contents