Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 1918-ban
Tengely Adrien: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 17 kus szemléletet össze akarta kapcsolni a szlovák politikai gondolattal, hibája volt azonban, hogy taktikai okokból sokszor szövetkezett átmenetileg világnézetileg vele szembenálló elemekkel, így 1906-ban a csehszlovák egységi törekvések egyik vezéremberével, Srobárral is. A felekezeti és világnézeti ellentétek következtében azonban 1912 decemberében kiválva a Szlovák Nemzeti Pártból, mint Szlovák Néppárt működött tovább.” — elemzi Hlinka és társai a világháború előtti politikai tevékenységét Salacz Gábor.74 De a szlovák nemzetiségi törekvések egyházi vonatkozásait jelentették a politikus papok mellett a szlovák sajtó kíméleden kirohanásai a felvidéki magyar püspökök ellen is, különösen Párvy Sándor szepesi és Radnai Farkas besztercebányai püspököt érte sok támadás.75 A forradalom idején is nagy számban látunk katolikus papokat a szlovák nemzeti törekvések vezetői között.76 A legnagyobb politikai szerepet közülük Hlinka játszotta, aki már fél évvel a forradalom előtt, 1918. május 24-én a szlovák politikusok túrócszentmártoni értekezletén kijelentette, hogy a szlovákoknak fel kell bontaniuk a Magyarországgal fennálló ezer éves kapcsolatot.77 A forradalom idején Hlinka is részt vett október közepén a Szlovák Nemzeti Tanács megalakításában és október 30-án aláírta a szlovákság Csehszlovákiához való csatolását kimondó túrócszentmártoni deklarációt.78 Időszakunkban ennek megfelelően a Felvidék a Csehszlovák köztársasághoz való csatolásáért küzdött, a szlovák politikai törekvések ezen irányát támogatta az eperjesi székhelyű, a keleti szlovákság körében népszerűbb független szlovák köztársasággal szemben.79 Hlinka valódi agitációt is folytatott a szlovák papság körében a Csehszlovák Nemzeti Tanácshoz való csatlakozás érdekében, figyelmeztetve őket, hogy az esetleges ellenséges magatartás az új államnak az egyház iránti barátságtalan viselkedését vonhatja maga után. Ennek megelőzésére egy javaslatot is tett, miszerint válasszanak meg egy 72 papi személyből álló ún. Egyházi Ügyosztályt, amelynek faladata lenne, hogy a felvidéki katolikus belügye- ket vezesse, megelőzendő, hogy a vallástalan csehek esetleg az egyházra káros intézkedéseket hozzanak.80 Zsolnán decemberben egy nagy papi gyűlést is szervezett a Szepesi, a Nyitrai, a Kassai és a Besztercebányai egyházmegye papi képviselői részvételével arról, hogy hogyan helyezkedjen el a felvidéki katolicizmus az új csehszlovák államban, milyen lesz az egyházmegyék határa és az egyház és állam viszonya.81 A szlovák nemzeti 74 SALACZ GÁBOR: Egyház és állam Magyarországon a dualizmus korában 1867-1918. München, 1974. (Dissertationes Tlungaricae ex historia Ecclesiae TI.) (továbbiakban: SALACZ, 1974.) 140. p. 75 Salacz, 1974.137-140. p. 76 Alkotmány, 1918. december 24. 8. p. 77 JUHÁSZ Nagy, 1945. 153. p. 78 A szlovák kérdés a XX. században. Pozsony, 1996. 579. p. 79 Alkotmány, 1918. december 17. 1. p. 80 PL. Csemoch 1918 D/c 4075. sz.; Alkotmány, 1918. november 23. 1. p. 81 Alkotmány, 1918. december 28. 7. p.
