Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bandi István: Adalékok a Pápai Magyar Intézet történetéhez, állambiztonsági módszertani megközelítésben
178 Egyháztörténeti Szemle VIII/1 (2007) fázis a foglalkoztatás volt, ami abból állt, hogy az illetőt beszervezték, és fokozatosan felkészítették hírszerző munkára. A III/III-l-a magához vette azokat a személyeket, akikről úgy ítélték meg, hogy alkalmas lesz telepítésre. Az állambiztonság a hallgatók mellett a vizsgált intézmény vezetőjét is operatív céloknak megfelelően jutatta a kijelölt pozícióba: „Kiválasztjuk és feldolgozzuk a PMI vezetői funkciójába alkalmas személyeket. Hálózati úton gondoskodunk megfelelő és előre felkészített ügynökök beajánlásá- ról. Az 1965 év őszén megüresedő igazgató helyettesi beosztás betöltésére három alkalmas ügynököt választunk ki, feldolgozzuk, ellenőriztetjük őket, majd a püspöki kar és az AEH által elfogadott jelöltet kihelyezése előtt felkészítjük.”15 16 A hetvenes évek közepére — a felderítési céloknak megfelelően — az 1968-ban végzettekre is kiterjesztették a tippkutatást, ezzel is tovább növelve azok névsorát, akik minden valószínűség szerint a püspökök és végül a Püspöki Kar jelöltjei lehetnek. Ilyen formában az Intézet „benépesítésével” kapcsolatos állambiztonsági eljárás során csak az állambiztonságnak megfelelő személyek kerültek beszervezésre és „bejátszásra”, míg az „alkalmatlanokat” megakadályozták a kijutásban. A telepítési folyamat A III/III-l-a tisztjei az illetékes megyei ÁB szervekkel együttműködve a kiválasztott személyeket tanulmányozták^ és előzetes ellenőrzésnek17 vetették alá. A tisztek nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a telepítési jelölt személyisége megfeleljen a titkosszolgálati elvárásoknak. Általában, arra koncentráltak, hogy beállítottságánál, személyi tulajdonságainál18 fogva alkalés eljárásokat, amelyekkel megfelelő módon lehet kiválasztani és ellenőrizni a célszemélyeket. 15 ÁBTL 3. 1. 5. 0-20011. „Palota” ín. d. 46. p. 16 ABTL AB. 842. AEK. Tanulmányozás — az a munkafolyamat, amelynek során az igénybe vett titkos nyomozati (operatív) eszközök és módszerek révén beszerzett, ellenőrzött adatok választ adnak arra, hogy a kiválasztott jelölt beszervezéséhez az alapok, továbbá a jelölt alkalmassága, személyi tulajdonságai és a titkos együttműködés kialakításának feltételei milyen mértékben adottak. — Elvei: konspirált, célirányos, tervszerű és folyamatos. 17 ÁBTL ÁB. 842. AEK. Operatív ellenőrzés — (1.) megelőzési célokat szolgáló munkafolyamat — titkos, leplezett és nyüt eszközök, módszerek igénybevételével — a potenciális ellenséges elemek vagy az ellenséges tevékenység által fertőzött objektum, terület, vonal helyzetéről való folyamatos információszerzés céljából. (2.) a hálózati személy megbízhatóságának, alkalmasságának, az operatív döntés hatékonyságának, a megszerzett adatok hitelességének megállapítása, a megvalósulás folyamatosságának elősegítése, a következő operatív döntés előkészítése. — Eszköze: az operatív tiszt személyes ellenőrzése és bármelyik titkos nyomozati (operatív) eszköz lehet. 18 ÁBTL ÁB. 842. AEK. Hálózati személy személyi tulajdonságai — (összevont megfogalmazásban a következők): értelmi képesség, képzettség, világnézet, politikai meggyőződés, jellembeli tulajdonságok (megbízhatóság), kialakult szenvedélyek, haflamok, jellemző szokások, vérmérséklet, akarati tulajdonságok, személyi körülmények, egészségi állapot, megjelenés.
