Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)

2007 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Soós Viktor Attila: "Mátrai" fedőnevű ügynök az állambiztonsági szervek szorongatásában

154

Egyháztörténeti Szemle YIII/1 (2007)

Galambos Miklóst és Szakos Gyulát már diákkoromból ismerem, mert mint régi aulisták, segítettek nekem tanulmányaim végzése során. Sághy Elekkel meg Winkler Józseffel Galambos Miklósnál találkoztam több esetben. Az ő barátai voltak. Erre megjegyezték: bármit is mondok, ezek a kapcsolatok nagyon gyanúsak. Ezek a személyek a rendszer ellenségeinek számítanak, s nyilván a velük való együttlétkor is a politikai fordulat esélyeiről megy az eszmecsere. Nagyon rosszul teszem, hogy ilyen emberekkel barátkozom. Ne csodálkozzam azon, ha rendőrség állandó megfigyelésének teszem ki magamat.

S végül jött a legkeményebb eszmecsere. Durván rám támadtak és számon kérték a szombathelyi lelkipásztori munkám túlkapásait. Mit képzelek én? Vegyem tudomásul itt néphatalom van, amely nem tűri el a klerikális reakció erőszakos térhódításait és a rendszer ellen való nyílt és alattomos aknamunkáját. Szombathelyen 2 ízig tűrték a gádásta- lan oktató, térítő és szervező tevékenységemet. S kezdték sokallni a korábban említett vádakat. A gyerekeket kényszerítettem, hogy hittanra járjanak, templomba menjenek, énekkari tagságot és ministrálást vállaljanak. Aki vonakodott ezt megtenni, vagy hanyagul teljesített, azt megbélyegeztem. Az iskolai hittanra beengedtem a be nem íratott gyerekeket. Eg)' rendőrtiszt fiát is becsalogattam a hittan órámra. A templomi elsőáldozási oktatásnál hetekkel túlléptem az engedélyezett időtartamot.

A szülőket is kényszerítettem, hogy vegyenek részt ezeken a templomi oktatásokon.

Mindezért többször hivatalosan figyelmeztettek, Szombathelyről elhelyeztek, megvonták tőlem a hitoktatási engedélyemet. Ügy tűnik, mindez hiábavaló. Itt az új helyemen se férek a bőrömbe. A nyüzsgést tovább folytatom. Összegyűjtöm az iskolás gyerekeket, kirándulást szervezek stb. Ezért a rendőrség kontroll alá óhajt venni. Időnként találkozni akarnak velem. Mert csak így tudunk meggyőződni arról, hogy nem fejtek-e ki rendszer elleni tevékenységet.

Én védtem a magatartásomat: a törvényeket mindig megtartottam, amit tettem, azt papi lelkiismeretem sugallatára tettem.

A jövőbeni találkozókon nem óhajtok részt venni. Én ugyanis mindenben egyházi elöljáróim utasításait követem és nekik tartozom felelősséggel is. Erre szidalmazni kezdték az Egyházat, a papokat, főpapokat, köztük mindenek előtt Mindszenty bíborost. Megfenyegettek, ha nem veszem tu-