Egyháztörténeti Szemle 8. (2007)
2007 / 1. szám - TANULMÁNY - Tengely Adrienn: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 1918-ban
Tengely Adrien: Az egyházak és a nemzetiségi kérdés 13 akcióra megfelelő ember,51 ezért hát maga vállalkozott egy cseppet sem kellemesnek ígérkező felvidéki útra. Raffay püspökké választása első pillanatától kezdve azt tűzte ki vezérlő elvéül, hogy az evangélikus egyházban pusztító nemzetiségi torzsalkodásokat lecsillapítsa,52 bár magyar öntudata mellett mindig élesen kiállt.53 Bizonyára ennek köszönhette, hogy püspökké választásakor a szlovák lelkészek tartottak tőle, hogy a szlovák nép kulturális felemelkedésének mereven ellen fog állni.54 Raffay jól ismerte a Felvidéket, mivel fiatal korában évekig ott dolgozott teológiatanárként. Tisztában volt az ottani nemzetiségi problémákkal is és úgy vélte, hogy a forradalom előtt még könnyen meg lehetett volna nyerni a szlovákságot Magyarországnak, ha egy kis elnézéssel és több szeretettel bántak volna velük. „Mert a tótság nem volt soha ellenségünk” — írja visszaemlékezésében.55 56 Tehát egyházkerületében Raffay maga vette kézbe az akciót. Először is kiadott egy körlevelet, amelyben kérte a nem magyar ajkú híveket, hogy ne tépjék szét a haza és az egyház testét: „Igyekezzünk mindent jóvá tenni, hadd keljen a régi bűnök romjain új, nemes, tiszta érzésekben és egyetértés áldásaiban gazdagabb Magyarország, melynek minden nyelvű és nemzetiségű lakosa megtalálja az ősi földön a megelégedést és a békességet.”50 Ezek után Szelényi Aladár egyetemes főjegyző kísértében Zólyomba és Túróéba utazott, mert a túród esperessel folytatott levélváltásából nyilvánvalóvá vált az ottani lelkészség csehszlovák érzelme.57 Zólyomba november 25-re, Túrócszentmártonba pedig november 28-ra esperességi értekezletet hívott össze az ügy megbeszélésére.58 Az előbbiben még pozitív tapasztalatokat szerzett a püspök, mivel az itteni lelkészek feltédenül hazafias érzelműnek mutatkoztak, amiből azt a következtetést vonta le, hogy 1918 novemberében még az egész Felvidék megnyerhető lett volna.59 Túrócszentmártonban azonban már aggasztó állapotokat talált. Az itteni egyházmegyei gyűlésen ugyan még hallatszottak a magyarsággal való megbékélést kívánó hangok, de Mudrony János és Skrovina Ottó leiké5! EOL. Raffay Sándor hagyatéka 3. d. 1. cs. Kovács Sándor 1918. december 20-i levele. 52 EOL. Raffay Sándor hagyatéka 1. d. 4. cs. Raffay Sándor 1918. november 16-i levele a túrócszentmártoni alespereshez. 53 EOL. Raffay Sándor önéletírása 16-17. p. 54 EOL. Raffay Sándor hagyatéka 3. d. 1. cs. Zoch Sámuel 1918. augusztus 18-i levele. 55 EOL. Raffay Sándor önéletírása 16. p. 56 EOL. Pestmegyei egyházmegye 50. d. 1214/1918. sz. 57 EOL. Raffay Sándor hagyatéka 1. d. 4. cs. Raffay Sándor 1918. november 16-i levele a túrócszentmártoni alespereshez. 58 EOL. Egyházegyetem Elnöki értekezlet jegyzőkönyvei (1918. november 23. 3.) 59 EOL. Raffay Sándor hagyatéka 1. d. 4. cs. Raffay Sándor 1918. november 24-i levele Jászi Oszkárnak.
